környezetünk  2013.01.15. | 08:12 A házi berkenye lett a 2013-as év fafaja

Erdeink egy régóta termesztett gyümölcsfaját, a házi berkenyét választotta az év fafajának az Országos Erdészeti Egyesület.

A szakmai javaslatok alapján idén 18. alkalommal megválasztott év fájának az adott évben nagyobb figyelmet szentel az erdészeti szakma és kutatás, bemutatása az erdei iskola programok és az erdészeti ismeretterjesztés kiemelt témája – olvasható az Egyesület közleményében.

Szeptemberben érik az Országos Erdészeti Egyesület szakemberei által az év fafajának választott házi berkenye termése. Az egykor hazánkban is sokfelé termesztett erdei gyümölcs felhasználása Európa több részén reneszánszát éli. Nálunk napjainkban leginkább a terméséből főzhető pálinka ismert. Az éretlen gyümölcs azonban csersavtartalma miatt még élvezhetetlen, innen származik a faj „fojtós berkenye” vagy„fojtóska” elnevezése. Szintén erre a tulajdonságára utal tudományos nevének – Sorbus domestica – eredete, aminek első tagja a sorb fanyar kelta szóra vezethető vissza. A tudományos név második tagja, a latin eredetű domesticus házi, házhoz tartozót jelöl, utalván arra, hogy régóta termesztik.

Egy házi berkenyét már az 1055-ben kelt tihanyi alapítólevél is említ helymeghatározási céllal. A későbbi századok okleveleiben szintén rendszeresen feltűnik a fafaj mint a magyar vidék egykor meghatározó, említésre méltó eleme. Valószínűleg ehhez hozzájárult, hogy egyedei igen magas, 4-500 éves kort is képesek megélni. Természetes viszonyok között a középhegységi cseres-tölgyesek és mészkedvelő, melegkedvelő tölgyesek fafaja, amely a déli kitettségű oldalakon érzi igazán jól magát. Lassan növő fa, amely zárt erdőben növekedve akár a 25-30 méteres magasságot is elérheti. Hazai viszonyok között a gyümölcsfák körében viszonylag későn, húszéves kora körül hozza első terméseit. Ez a megfigyelés képezi alapját annak a szentenciának, amely Gárdonyi Géza Isten rabjai c. regényében is olvasható: „ne ültess berkenyét, mert úgysem éred meg a termését”.

Mindezek ellenére elterjedt a Kárpát-medencében, jellemzően azokon a vidékeken, amelyek szőlő és mandula termesztésére alkalmasak voltak. Termése mellett az utóbbi időben egyre inkább értékelik esztétikai értékét, amit elsősorban szép, narancssárgás-pirosas őszi lombszíneződése képvisel.

Az Év Fája mozgalmat Magyarországon az Országos Erdészeti Egyesület 1996-ban indította útjára. Célja, hogy a hazai erdők kevésbé ismert fafajait mind a szakmai, mind a nagyközönség számára bemutassa, közelebb hozza. Az adott évben az erdészeti ismeretterjesztés, az erdeiiskola-programok, tanulmányi versenyek és a szakmai kutatások kiemelten foglalkoznak Az Év Fájával. Az elmúlt időszakban több mint 200 tanulmány és kiadvány jelent meg vele kapcsolatban.

2012 óta az Országos Erdészeti Egyesület együttműködik az Ökotárs Alapítvánnyal, az alapítvány által 2010-ben meghonosított Az Év Fája-verseny magyarországi lebonyolításában. 2012-ben a közönségszavazás alapján 60 fa közül az egri termálfürdő területén található platánfa nyerte el a címet. Az Országos Erdészeti Egyesület különdíját a budafoki Ősök Fája kapta. A 2013-as év fafajának választott házi berkenyéről és az év fája mozgalomról bővebben a Vidékfejlesztési Minisztérium Zöld Forrás-pályázatának támogatásával létrehozott azevfaja.hu oldalon vagy az Országos Erdészeti Egyesület honlapján lehet tájékozódni.

MTI