környezetünk 2012.11.28. | 12:31 Védekezésből támadnak – Aki a vadállatok nyelvét lefordítja
Elvesztettük a kapcsolatot a természettel: Gál László
„A
vadon világát csak az értheti meg, aki azonosulni tud vele, és nem csak
akkor megy be az erdőbe, amikor fát vág, gombászik vagy kirándul,
egyszóval csak kihasználja” – vallja az erdő rejtett oldalait bemutató,
egy év alatt több mint 14 ezer olvasót vonzó Transylvanian Tracker blog
szerzője, a kézdivásárhelyi Gál László. Vele beszélgetve próbáljuk az
alábbiakban megérteni a medvetámadások okait – a vadállatok
viselkedésének indítékain keresztül.
– Erdőjáró blogjában kiállt a medvék védelmében, ezt többen túlzásnak érzik a medvetámadások elszaporodása miatt.
– A sajtó feladata a tájékoztatás, és a medvetámadásokról vagy
vadkárokról be kell számolnia, de néhány szempont rendszerint kimarad.
Oknyomozáskor mindkét felet szokás kérdezni egy esemény kapcsán, de
ezúttal az a gond, hogy a „vétkest” nem lehet szóra bírni.
– Ezért ön most védelmükre kel. Milyen érveket tud felsorolni?
– Élőhelyüket folyamatosan zavarja az ember. Reggeltől estig szól a
láncfűrész, kiabálnak az erdei gyümölcsök begyűjtői, haszonállatok
dúlják fel nappali menedéküket. Ez azt jelenti, hogy a medve, nyugalom
és élettér hiányában, ingerlékenyebbé válik. Ráadásul az erdőirtással
járó élettércsökkenés miatt nem marad elegendő élelme, és kénytelen
máshonnan beszerezni, mindezek következményeként megnő a medvepopuláció
száma a települések környékén. Ezekhez az okokhoz társulnak a hivatásos
és orvvadászat okozta testi és lelki traumák.
– Ez mihez vezethet?
– Például a szabadon garázdálkodó juhászkutya-falkától bocsát védő
anyamedve megtámadja a kíváncsiskodó juhászt. Van példa arra is, hogy a
haszonállatainak makkot gyűjtő gazda hurokkal fogatja meg a jussáért
érkező medvét, majd odamegy, és vasvillával halálra kínozza. Néha a
felbőszített állat kiszabadul, és a gombászó ember éppen egy sebágyban
szenvedő medve mellett halad el, miközben társának kiált valamit.
Elképzelhető, hogy a rossz tapasztalatokat korábban átélő állat ezt
támadásnak véli, és védekezik. Persze, a felsorolt tragédiák után nem a
kiváltó okokat keresik, hanem csak az eredményt elemzik. Ennek
következtében nő a kilövési engedélyek, csökken a medvék száma, és a
természet egyensúlya veszélybe kerül.
– Nem fél a medvékkel barátkozni?
–Természetesen félek, hiszen van is amitől, de ez nem a pusztítással
járó félelem, amely a tudatlansághoz társul. Az én érzésem tisztelettel
vegyes tartózkodás a veszélytől. Még sok részletről lehetne beszélni, de
a lényeg, hogy tudnunk kellene a helyünket a természetben, különben
maga fogja kiigazítani tévedéseinket.
Jancsó Katalin
Szöveg és fotó: Székely Hírmondó
Kommentáld!