A Hegyi Mentőszolgálat (HZS) vélemény szerint a turisták kéz- és lábsérüléseit a legtöbb esetben a nem megfelelő lábbeli okozza. Az ilyen sérülések tették ki a hegyimentők által az elmúlt évben megtett 2700 mentőakció nagy részét. Ezek oka elsősorban a figyelmetlen túrázás, a kicsúszás és az azt követő zuhanás, a HZS közleménye szerint a nyári hónapokban ezek elsősorban a túraútvonalakon és hegymászó terepen történnek. „Ebben az évben június 15 és július 14. között csaknem 100 esetben kaptunk riasztást, a sérülések oka legtöbb esetben a nem megfelelő lábbeli – edzőcipő, szandál, könnyű, puha cipők, melyek nem védik sem a bokát, sem a lábfejet. Rossz idő esetén ezek a cipők gyorsan átnedvesednek, nem tapadnak a nedves kövekre, emiatt viselőjük könnyebben megcsúszik. Ez fájdalmas rándulásokhoz és törésekhez vezethet” – mondta el a HZS sürgősségi központjának munkatársa.
Fentiek következtében a HZS ajánlásokat tett közzé a nyilvánosság számára a hegyekben esetlegesen felmerülő kellemetlenségek elkerülése érdekében. Ebben többek között arról írnak, hogy minden túra megkezdése előtt mérlegeljük saját képességeinket, valamint a csoport többi tagjának felkészültségét és erőállapotát. Figyelemmel kell kísérni az időjárás alakulását, és amennyiben kedvezőtlen idő várható, el kell halasztani a túrát. „Ha mégis viharba kerülünk, a lehető leggyorsabban le kell ereszkednünk a gerincről” – tanácsolják a hegyimentők. Általános kimerültség, esetleges hányinger esetén segíthet egy rövid pihenő, lehetőleg árnyékban. A kimerült turistáknak elegendő mennyiségű folyadékot és táplálékot kell biztosítani. Azoknak, akiknek más, hosszabb ideje fennálló egészségügyi problémáik vannak (pl. magas vérnyomás miatt kezelik, rendszeresen gyógyszert szednek), a hegyimentők azt tanácsolják, hogy – a későbbi esetleges komplikációk elkerülése céljából – a túra megkezdése előtt lépjenek kapcsolatba kezelőorvosukkal.
„Minden alkalommal, amikor valaki kapcsolatba lép a hegyimentőkkel, meg kell adnia minden szükséges adatot, és egyértelműen meg kell erősíteni az operátor felé a hívó fél segítségnyújtás iránti kérelmét” – figyelmeztetnek a hegyimentők azzal, hogy ha a sérültnél émelygés jelentkezik, akkor lehetőleg hűteni kell a fejét. „Egy pánikba esett sérült csak tovább ronthatja saját helyzetét, sőt, akár a mentést is megnehezítheti” – emlékeztetnek a hegyimentők.
A HZS azt is javasolja, hogy fordítsunk kellő figyelmet a túrafelszerelésünkre. A hátizsákban mindig legyen elegendő folyadék, a legjobb legalább másfél liter tiszta víz vagy tea, valamint táplálék. „Ezen kívül legyen nálunk tartalék ruházat, esőruházat (pl. vízálló kabát vagy esőkabát), jó minőségű napszemüveg, fényvédő krém, fejlámpa tartalék elemekkel, turistatérkép, elsősegély készlet hőfóliával. Ezekhez tartoznak a túrabotok is” – sorolják a hegyimentők.
A hegyi túrák során szükség van mobiltelefonra, melyről a 18 300-as számon szükség esetén azonnal kapcsolatba léphetnünk a hegyimentőkkel, vagy elküldhetjük róla a GPS koordinátákat. „A hegyimentőknek nagy segítség, ha a bajba jutott meg tudja adni a GPS koordinátáit, hiszen ez felgyorsítja a navigációt, végső soron pedig a mentőakció idejét” – teszik hozzá. Elmondásuk szerint nagy előny, ha a turista telefonján telepítve van a HZS alkalmazása. „Ez az alapvetően fontos információk mellett (mint pl. a turistautak aktuális állapota, a figyelmeztetések, a lavinaveszély vagy az alapvető elsősegély nyújtási ismeretek) lehetővé teszi azt SMS-el történő kommunikációt, emellett pedig azonnal megküldi a GPS koordinátákat a hegyimentőknek” – fejeződik be az iránymutatás.
Kommentáld!