Vulkánok belsejét vizsgáló hordozható műszert, úgynevezett müontomográfot fejlesztettek magyar és japán tudósok.

A Wigner FK csoportja által kifejlesztett müontomográf üzem közben a Királylaki táróban. 
Fotó: wigner.mta.hu

A készülék segíthet előre jelezni a földrengéseket és lehetőséget nyújt a vulkánok belső szerkezetének megismerésére is. „Az eljárás elve hasonló ahhoz, ahogy egy röntgenfelvétel készül, a müonradiográfia vagy müontomográfia azonban a világegyetemből érkező, nagy energiájú kozmikus részecskékkel, az úgynevezett müonokkal „világítja" át az átlátszatlan objektumokat. A müonok az elektronnál közel kétszázszor nehezebb, töltött részecskék, amelyek a föld felső légkörében keletkeznek a kozmikus sugárzás hatására. Nagy energiájuk miatt képesek áthatolni több száz méter talaj- vagy sziklarétegen is” - mondta Barnaföldi Gergely Gábo fizikus-csillagász, az MTA Wigner FK REGARD csoport egyik tagja az MTI-nek.

A módszert használják már régészek is például a gízai piramisok átvilágítására, de a természeti katasztrófát szenvedett fukusimai atomerőmű reaktorainak vizsgálatakor is alkalmazták.

A Tokiói Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Wigner Fizikai Kutatóközpontjának Varga Dezső, fizikus által vezetett MTA Lendület Innovatív Detektorfejlesztő Kutatócsoportja által kivitelezett műszer azonban sokkal kisebb, könnyebb és olcsóbb, mint a jelenleg rendelkezésre állók.

A REGARD Csoport tagjai már 2010 óta végeznek kutatásokat a müontomográffal: Surányi Gergely geofizikus irányításával hazai barlangokban keresnek ismeretlen járatokat és mesterséges üregek szerkezetét is vizsgálták. A Varga Dezső, Hamar Gergely és Oláh László által tervezett új prototípus - amelyen a japán és a magyar tudósok együtt dolgoznak - ezt a technológiát fejlesztette tovább és alkalmazza elsődlegesen vulkánok belső szerkezetének vizsgálatára - tette hozzá Barnaföldi Gergely Gábor.

A nyomkövető müondetektor körülbelül 10 kilogrammos, akkumulátorról vagy napelemmel működhet, míg a jelenleg rendelkezésre álló hasonló eszközök súlya egy tonnánál is több, áruk pedig eléri a 100 millió jent (278 millió forint), nem is beszélve a mintegy ezer wattos energiafogyasztásukról.

Mint Tanaka Hirojuki, a projekt japán vezetője az EFE hírügynökségnek elmondta, a müonokat érzékelő detektorlemezekkel felszerelt műszer sokféle változatát próbálták ki korábban a japán kutatók, akiknek először sikerült röntgenképhez hasonló pillanatfelvételeket, sőt videót is készíteni egy tűzhányó belsejében.

A magyar csoport fejlesztésének köszönhetően az eddigieknél nagyobb felbontás és pontosabb mérések válnak elérhetővé ésszerű költséggel - hangsúlyozta az MTI-nek Varga Dezső projektvezető.