KÜLÖNÖS HELYEK, ELBŰVÖLŐ TÁJAK  -  BEVEZETŐ

A Helyek Titokzatos Hatalma

A Különös helyek, elbűvölő tájak Földünk legszebb tájait, természetes és ember alkotta képződményit mutatja be-azokat a helyeket, amelyek varázslatos vonzerejükkel, alig megragadható, a szakszerű vizsgálódásnak is ellenálló, titokzatos hatásukkal ejtik rabul mind a valóságos, mint a képzelet szárnyán utazót. E különleges helyek némelyike a természet alkotása: hegyek, vulkáni szigetek, folyók és őserdők. Másokat - királyi palotákat, kolostorokat és szent városokat-páratlan emberi képzelőerő és akarat hívott életre.

A chartres-i katedrális

Vannak tájak, amelyeket legendákkal szőtt át a képzelet, más helyek, így a knósszoszi palota Krétán palota Krétán, közvetlenül kapcsolódnak az ősi mítoszokhoz.
Megint mások, mint Copán, a közép-amerikai maja város, mindmáig töredékesen ismert múltjukkal, rejtélyes felirataikkal és a századok során fennmaradt, valamilyen formában alkalmasint ma is gyakorolt szertartásaik legendáival nyűgöznek le.

Machu Picchu

Az idők folyamán sokan felkeresték már a bemutatott tájakat: utazók, zarándokok, szent emberek, költők, akiket nemcsak a tudásszomj vezérelt, hanem a helyek szépsége, elhagyatottsága is vonzott. De olyan helyekről is olvashatunk, amelyek kizárólag az emberi képzeletben léteznek. Mesebeli utópiák ezek, vagy mitikus hősök kedvelt tanyái, mint Arthur király Camelotja, vagy elérhetetlen és megfoghatatlan birodalmak, mint El Dorado vagy az elsüllyedt kontinens, az Atlantisz. S mégis, ezek a helyek éppannyira megbabonázzák az embert, mint azok, amelyekre rá lehet mutatni a térképen.

Bolygónk csodálatos vidékei szüntelen változásról árulkodnak. 4,5 milliárd éves létezése alatt a tűz, a víz és a jég alakította a Föld arculatát. Évmilliókon át tartó vulkáni tevékenységet több millió éves esőzések követtek.

Miközben a földkéreg kihűlt, megszilárdult, megrepedezett, újra megolvadt s ismét kihűlt, létrejöttek a legkorábbi állandó alapkőzetek. A legősibb sziklaképződmények némelyike ebből a kaotikus időszakból való. Az amerikai Minnesota államból, az afrikai Szváziföldről és Nyugat-Ausztrália geológiai feltárásaiból 3,5 milliárd éves kőzetminták kerültek elő. Egy Grönlandon talált vulkáni kavics korát 4 milliárd évre becsülik. A véget nem érő esőzések nyomán óriási tengerek borították be a Föld felszínét, melyekben végül megjelenhettek az élet első, mikroszkopikus formái.

Hawaii tűzhányó

A bolygó folyékony köpenyében zajló lassú, felszálló áramlások, melyeket a tömörödés és a radioaktív bomlás hője tart mozgásban, napjainkban is magukkal sodorják a hatalmas kőzetlemezeket, folyamatosan alakítva ezzel a földrészek és óceánok arculatát.

A XX. század végére Földünk számos rejtett, mesébe illő tája vált mindenki számára hozzáférhetővé. Felfedezők, írók és fotóművészek együttes erőfeszítéseinek köszönhetően képzeletben valamennyien nekivághatunk a világ körüli útnak az itt következő lapokon. Kalandozhatunk a Himalájában és az Andok magaslatain, belevethetjük magunkat a Karib-tenger kristálytiszta vizébe, hajózhatunk az Amazonas hatalmas erejű áramlatai mentén.

Rendkívüli tájak és legendás helyek megfoghatatlan igézete köszönt ránk minden lapon, járjunk akár kietlen sivatagban, visszhangzó erdőben vagy olyan ősi szentélyben, amelyet ma is zsúfolásig megtöltenek a hívők. Megismerkedhetünk az afrikai szavannák és a sziklás Galapagos-szigetek állatvilágával is, de ami a legcsodálatosabb: bepillanthatunk a Föld más-más részein, tőlünk nemegyszer térben és időben egyaránt igen nagy távolságban élt emberek mindennapi életébe.

Kik imádkoztak Stonehenge köveinél? Kik voltak a kínai Nagy Fal építői? Mások felfedezésével magunkat is felfedezzük. Egy vízesés, sziklaív, hegycsúcs ugyanazt az ámulatot kelti bennünk, mint amit azokban keltett, akik más nyelvet beszéltek, más isteneket imádtak vagy épp más évezredben éltek. A különleges helyek és tájak talán legmegkapóbb jellemzője, hogy végső soron közös emberi mivoltunk tükröződik bennük.

Fantasztikus Földünk

Az ember, akinek viszonylag rövid élettartam adatott meg, abban a hiszemben él, hogy a Föld felszíne változatlan. A természeti tájakat formáló erők ugyanis általában észrevehetetlenül lassúak. A kontinensek, melyeket a bolygó olvadt belső anyagán úszó kőzetlemezek hordoznak, feltartóztathatatlanul távolodnak egymástól vagy közelednek egymás felé, néhány millimétert haladva évenként.

A föld alatti, felfelé ható erők lassú munkája nyomán a tengerfenék hegyekké gyűrődik fel, hogy aztán az erózió magányos sziklacsúcsokká és síkságokká koptassa őket. A nehézkedési erőnek engedelmeskedő víz pedig barlangokat váj és völgyeket mélyít.

A változatlanság képzetét azonban olykor maga a természet töri meg bennünk. Vulkánkitörések nyomán szigetek születhetnek a szemünk láttára - így keletkezett például az izlandi Surtsey-, de ugyanez az erő jól ismert tájakat törölhet le a Föld felszínéről. Ez történt i. sz. 79-ben, amikor a Vezúvból kilövellő vulkáni hamu betemetett Pompeji városát. a természet erői mellett minden emberi törekvés eltörpül-a természet mindannyiszor ámulatba ejt szépségével és hatalmával.

A francia Alpok zord jégvilága vagy a Namib-sivatag perzselő homokja szüntelen arra emlékeztet, hogy az ember képtelen megélni a környezeti szélsőségek között. A szent András-törésvonal fenyegető hasadéka pedig arra a tényre figyelmeztet, hogy a Földet felépítő anyaghoz képest minden emberi alkotás ideiglenes.