Kép: José A. Peñas/SINC
70 000 évvel ezelőtt egy kis csillag, Scholz csillaga nevű kettős rendszer egyik tagja megközelítette a Naprendszert, és megzavarta a helyi aszteroidák és üstökösök pályáját - írja az AlphaGalileo. A Madridi Complutense Egyetem és a Cambridge-i Egyetem legújabb vizsgálata szerint bizonyos objektumok mozgásán még ma is kimutatható Scholz csillagának nyoma.
Napjainkban az égitest 20 fényévre fekszik, de 70 000 éve - amikor már a Homo sapiens és a Homo neanderthalensis is létezett a Földön - a csillag kevesebb mint 1 fényévre járt a Naptól. A távoli elhaladás jeleit 2015-ben fedezték fel.
Az új vizsgálatban a kutatók nagyjából 340 Naprendszerben található, hiperbolikus pályájú objektum adatait elemezték. A felmérés rávilágított, hogy egyes égitestek mozgásán még ma is észlelhető Scholz csillagának elhaladása.
Carlos de la Fuente Marcos, a Madridi Complutense Egyetem szakértője szerint számításukkal az érintett objektumok radiánsát, azaz az égbolton látható látszólagos forrását igyekeztek meghatározni. Bár a kézenfekvő az lett volna, hogy az égitestek mind más-más helyről érkezzenek, az adatok mást mutattak.
A vizsgált objektumok radiánsai az Ikrek csillagkép felé koncentrálódtak, ami összhangban van Scholz csillagának múltbéli elhaladásával. A becslések alapján ráadásul az égitestek épp az érintett régió közelében jártak 70 000 évvel ezelőtt.
„Véletlen is lehetne, de nem valószínű, hogy mind a hely, mind az idő megegyezik” - mondta De la Fuente Marcos. A szakértő hozzátette, elemzésük azt is felfedte, hogy a csillag a távoli múltban a vártnál közelebb, mintegy 0,6 fényévre járt a Naptól.
A szakértők azt feltételezik, hogy Scholz csillagának vöröses fényét őseink is láthatták az éjszakai égbolton.
(650x417).png)
Kommentáld!