Kultúra A magyar-lengyel barátság napja

Idén hetedszer rendezik meg a magyar-lengyel barátság napját, amelynek eseményeit felváltva tartják a két országban.

Az ünnep alkalmából Áder János köztársasági elnök március 22-23-án Lengyelországba látogat, s 23-án Krakkóban és Tarnówban részt vesz a magyar-lengyel barátság napjának ünnepi rendezvényein.

Az ünnepnap előzményei 2006. március 24-re nyúlnak vissza, aznap Lech Kaczynski lengyel és Sólyom László magyar államfő Győrben felavatta a magyar-lengyel barátság első köztéri emlékművét, amely két, gyökereivel egymásba kapaszkodó tölgyfát ábrázol. A két elnök aláírta a Győri nyilatkozat elnevezésű dokumentumot, s ugyanekkor tartották meg a magyarországi és lengyelországi testvérvárosok, települések találkozóját is.

A találkozó után több szervezet és együttműködő önkormányzat javasolta a barátság napjának megrendezését. Az Európában példa nélkül álló kezdeményezésre az Országgyűlés 2007. március 12-én "a sok évszázados közös történelemre és a két nép barátságára, valamint számos síkon folyó együttműködésére való tekintettel" március 23-át a magyar-lengyel barátság napjává nyilvánította.

A lengyel szejm ugyanebből a megfontolásból néhány nappal később, 2007. március 16-i határozatában nyilvánította március 23-át a lengyel-magyar barátság napjává. 2007 óta ezt a napot évente felváltva ünneplik a két országban az államfők, valamint a testvérvárosok és a baráti társaságok képviselőinek jelenlétében.

Első alkalommal, 2007-ben a lengyel kárpátaljai vajdaságban fekvő Przemysl, a rákövetkező évben Debrecen, 2009-ben a dél-lengyelországi Krosnó, 2010-ben Óbuda-Békásmegyer, 2011-ben a nagy-lengyelországi (Wielkopolska) vajdaság székvárosa, Poznan, 2012-ben pedig Ópusztaszer volt a barátsági nap házigazdája.

A szoros magyar-lengyel kapcsolatok a középkorra nyúlnak vissza, a két uralkodóházat már az Árpád-korban dinasztikus kapcsolatok fűzték össze. A 14. században, az Anjou-házi Nagy Lajos király idején perszonálunió fogta össze a két országot, Nagy Lajos király kisebbik lánya, Szent Hedvig Lengyelország védőszentje.

A lengyelek ma is legnagyobb uralkodóik között tartják számon Báthory István erdélyi fejedelmet, aki 1575 és 1586 között ült a lengyel trónon. II. Rákóczi Ferenc fejedelem lengyel földről hazatérve indította meg szabadságharcát, az 1848-1849-es magyar szabadságharc kiemelkedő tábornoka volt a lengyel szabadsághős, Bem József. 1920-ban Magyarország a csepeli Weiss Manfréd Művekben gyártott, 22 millió lövedéket tartalmazó szállítmánnyal segítette a lengyeleket a támadó szovjet-orosz Vörös Hadsereggel szemben, s amikor 1939-ben a hitleri Németország megtámadta Lengyelországot, Magyarország lengyel menekültek ezreinek adott otthont.

Az 1956-os lengyelországi poznani felkelés, a lengyelek szabadságküzdelme iránti szolidaritás hangsúlyos szerepet játszott a magyar forradalom érlelődésében, 1956. október 23-án a Bem-szobornál rendeztek nagygyűlést, s a szobor azóta is minden évben '56-os megemlékezés helyszíne. A rendszerváltozás idején a lengyel Szolidaritás mozgalom szolgált példaképül a magyar ellenzéknek. A két közép-európai ország egyszerre lett a NATO és az Európai Unió tagja, s 2011-ben Magyarország után az év második felében Varsó vette át az EU soros elnökségét.

Az idei megemlékezés alkalmával Áder János államfő varsói tárgyalásai után 23-án Krakkóba utazik, tárgyal Jacek Majchrowski polgármesterrel és Jerzy Miller vajdával, majd találkozik a Jagelló Egyetem magyar tanszékének hallgatóival. Ezután Tarnówba, Bem József szülővárosába látogat a köztársasági elnök, s koszorút helyez el a tábornok mauzóleumánál, majd a lengyel elnökkel, Bronislaw Komorowskival együtt részt vesz a magyar-lengyel barátság napja alkalmából szervezett gálán és a két ország gazdasági fórumának megnyitóján.