A 4,5 méter nagyságú barlangrajzra Celebesz szigetén a Leang Bulu’Sipong 4 nevű barlangrendszerben találtak rá a Griffith Egyetem kutatói. Az ábrázolás a barlang egy igen magasan elhelyezkedő falszakaszán volt, ahová véletlenül pillantott fel az egyik kutató. A vadászjelenetnek tűnő vöröses-barnás rajzon több nagytestű (helyben honos) vadállat és számos apró emberszerű figura látható, számos tenyér-lenyomat mellett. A felfedezésről és az elemzéséről a rangos Nature folyóiratban számoltak be.
A barlangrajzok korának meghatározása mindig elképesztően nehéz feladat, mivel sok olyan festékanyagot használtak hozzájuk, amelyek kora jóval régebbi a rajz elkészítésénél, így az alapanyagból nem lehet kiindulni. Most azonban szerencséjük volt a kutatóknak, mivel a rajzot egyes részein beborította a barlang falára később kirakódott kalcitréteg, s ennek a kormeghatározásával eljutottak a barlangrajz lehetséges korához is. A mérések alapján a kalcit 43 900 éve rakódott a rajzokra, így a rajzok ennél bizonyosan csak idősebbek lehetnek. „Sokáig az volt a nézet, hogy a hasonló figurális ábrázolásmód Európában született meg, ez a barlang azonban bizonyítja, hogy nem európai találmányról van szó” – mondta Alistair Pike, a Southamptoni Egyetem régésze.
Különösen érdekessé teszi a felfedezést az, hogy az állatok mellett ábrázolt emberfigurák nem igazán emberek, hanem félig állati, félig emberi lények. Ezen emberszerű figurák kötélnek, lándzsának tűnő tárgyakat tartanak a kezükben. Habár az embereken nem volt olyan kalcit, amely alapján e figurák korát is behatárolhatták volna, a színük és az általános kopottságuk alapján egyidősnek tűnnek az állatfigurákkal. Néhány szakember azonban úgy véli, az emberábrázolás általánosan kb. 10 ezer évvel ezelőtti megjelenése alapján, hogy ezeket is csak jóval az állatokat követően adták hozzá a rajzokhoz. Eldöntheti a kérdést, ha mind az állatok, mind az emberek rajzainak festékanyagát elemzik, ha ezek azonosak, akkor igen valószínű, hogy egyszerre is készültek. Amíg ilyen elemzés nem áll rendelkezésre, addig ütközik a kétféle nézőpont.
Bruno David, a Monash Egyetem régésze úgy véli, ha azonban a teljes rajz 44 ezer éves, ez azt is jelenti, hogy elődeink már birtokában voltak annak a szimbolikus gondolkodásnak, történetmesélésnek, amelyben a félig ember-, félig állatfigurák is előkerültek és megjelentek a barlang falán. Afrika déli részén találtak már olyan tárgyakat, amelyeken elvont mintázat szerepel, és feltehetően csak idő kérdése, hogy Afrikában is felfedezzenek olyan ősi történetábrázolásokat, amelyek a mostaninál is régebbiek.
Kommentáld!