Az expedícióra készülők olyan hajót építettek, amilyennel Thor Heyerdahl az Atlanti-óceánt próbálta átszelni 1970-ben, az építésben is ugyanazok a bolíviai indiánok segítettek, akik annak idején Heyerdahl-ét is elkészítették. A 14 méter hosszú hajót teljes egészében a Titicaca-tónál nőtt totoranádból készítették, csupán az árbóca egy farönk. 12 tonna nádat és 2 kilométernyi kötelet használtak fel a hajóhoz, két vitorlát is kap majd, 62 és 40 négyzetméteres nagyságban. A hajót néhány napja vízre tették már, mivel kb. 2,5 hétre van szükség ahhoz, hogy a nád kellően beázzon, ennek során 5-10 tonna vizet is magába szívhat majd.
Az ősi egyiptomi ábrák alapján készült jármű az Abora-IV nevet kapta, s a bolgár Várna kikötőjéből indul majd útnak augusztus közepén. Az útvonala során áthalad a Boszporuszon, az Égei-tenger szigetei közt, érinti Athént, majd Krétát, s innen az egyiptomi Alexandria felé veszi az útját. Az Égei-tenger szigetei közti út során a hajó irányíthatóságát igyekeznek majd bizonyítani az egyes szigeteket érintő navigációval. A teljes útvonal kb. 3000 km hosszú lesz, számolt be róla a Phys.org hírportál.
A tervezett útvonal
FORRÁS: PHYS.ORG
Az expedíciót tervező és vezető Dr. Dominique Görlitz (végzettsége szerint növénybiológus és a kultúrnövények nagy távolságú ókori terjedését kutatta, e témából is doktorált) fiatal kora óta rajong a történelmi hajókért, nem ez lesz az első nagy kísérlete. A magát kísérleti régésznek nevező, a szakemberek körében nem épp jó hírű férfi tagja a neves Felfedezők Klubjának (The Explorers Club) s eltökélten szeretné bizonyítani, az általa igen nagyra tartott Heyerdahl-hoz hasonlóan, hogy az ókori s a történelem előtti hajósok sokkal többre voltak képesek, mint a róluk fennmaradt konkrét adatok sejtetik. Görlitz legutóbbi útján az Abora-III fedélzetén New Yorkból indult Európa felé, azonban a hajót számos, egymás után érkező vihar tönkre tette az Azori-szigetektől 900 km-re.
Az Abora-IV esetében javított a terveken, s reméli, hogy ezúttal sikerrel jár az expedíciója. A hajón rádió, műholdas telefon és GPS is lesz, ennek az az oka, hogy a nagy forgalmú tengeri útvonalakon így tud majd kommunikálni a többi hajóval, s a legénysége biztonságát is garantálja.
Görlitz elképzelései és elméletei nem igazán illeszthetőek a régészeti-történelmi bizonyítékok közé, ő maga inkább kalandor, mintsem kutató, ám ennek ellenére is sokan támogatják a kísérleteit. Ha sikerül végighajóznia az eltervezett útvonalon, ez sem lesz a történelmi tudásunkat átalakító bizonyíték, viszont önmagában érdekes kísérlet.
Kommentáld!