Természet: KULTÚRA Hogyan népesült be a Japán szigetvilág 30 ezer éve?

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 736 fő
  • Képek - 17228 db
  • Videók - 6839 db
  • Blogbejegyzések - 16058 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 736 fő
  • Képek - 17228 db
  • Videók - 6839 db
  • Blogbejegyzések - 16058 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 736 fő
  • Képek - 17228 db
  • Videók - 6839 db
  • Blogbejegyzések - 16058 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 736 fő
  • Képek - 17228 db
  • Videók - 6839 db
  • Blogbejegyzések - 16058 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.




Japán szigetvilágát legalább 30 ezer éve lakták be az emberek, a hogyan azonban kérdés, ezért korabeli technikát imitálva mai emberek megismételték a feltételezett egykori utat.

FORRÁS: NATIONAL MUSEUM OF NATURE AND SCIENCE, TOKYO

Japán benépesítése régi kérdés, több elmélet is létezik, ám mára a régészeti leletek alapján a legvalószínűbb az, hogy Délkelet-Ázsia felől, vízi úton érkezhettek az első állandó lakók. Ezt a genetikai adatok is megerősítik, Okinava környékén talált csontleletek DNS-e is délkelet-ázsiai eredetre utal. 38-30 ezer évvel ezelőtt Tajvan és Kína szárazföldi összeköttetésben állt, azonban Tajvanról továbbra is csak a tengeren át lehetett Japánt elérni. Obszidián eszközöket használó vadászok már éltek 33 ezer éve Honsú szigetén, s szállították is az obszidiánt Honsúról Kozusima szigetére.

Nem ez az első olyan expedíció, amelynek során ősi technológiát felhasználva igyekeznek nagyon elhivatott emberek kideríteni, hogy egy-egy tengeri út lehetséges volt-e, miként és milyen vízi járművekkel lehetett egy pontból egy másikba eljutni. Japán abból a szempontból meglehetősen nehezen elérhető, hogy a szigetvilágot Ázsiától elválasztó tengeren, amerre a szigeteket megközelíthették az ősök, a Kurosio-áramlat igen erős sodrása komoly akadályt jelent.

A legkorábbi régészeti leletek helyszínei és kora (a szöveg japán, de a számokat értjük). A lila szalag a tengeren a Kurosio-áramlat.
FORRÁS: NATIONAL MUSEUM OF NATURE AND SCIENCE, TOKYO

 

A korabeli valószínűsített útvonalat megismétlő expedíciót számos magáncég anyagi támogatásával a Tokiói Természet és Tudomány Múzeuma, valamint a Tajvani Történelem Előtti Kultúra Intézete közösen szervezte, több más kutató-, oktatási- és tudományos intézet közreműködésével.

Az expedíció ötlete Jouszuke Kaifu antropológus fejében született meg, s a tokiói múzeum révén ő indította el a szervezést még 2013-ban. A korabeli technológia nem nagyon maradt fenn, de az bizonyos, hogy vitorlázni még nem tudtak ekkor, így csak valamilyen evezős módszerrel lehetett a Tajvan hegyeiből egyébként látható Jonaguni-szigetre jutni. Többféle alapanyagból készült tesztjármű, például a kőkorban világszerte elterjed nádfonatokból összeállított csónak, illetve olyan bambusz tutaj, amelyet a tajvani amisz törzs hagyományos módszere szerint készítettek el (mindezeket természetesen kőeszközökkel, ahogyan 30 ezer éve is tehették az ősök). Ezekről azonban a kis távolságú próbautak során kiderült, hogy túl lassúak ahhoz, hogy az áramlaton át lehessen jutni velük.

A régészeti leletek alapján készített kőbalták, amelyeket a csónak készítése során használtak.
FORRÁS: NATIONAL MUSEUM OF NATURE AND SCIENCE, TOKYO

 

A végleges döntés egy olyan, egyetlen fatörzsből kivájt kenura esett, amilyet 8000 éve is készítettek a japán és kínai régészeti leletek alapján (a hajók az alapanyaguk miatt nem igazán maradnak meg, így meglehetősen kevés a valóban régi lelet). A kenut olyan kőkori eszközökkel készítették el, amelyeket szintén a régészeti leletekből ismertek, kőbaltával vágták ki és szabták méretre a megfelelő fát, s szintén kőeszközökkel vájták ki belőle a kenut. A 7 méter hosszú, s 350 kilós jármű kellően könnyű volt, és a próbautak alapján 50 százalékkal gyorsabb, mint a korábban tesztelt két típus.

 

A navigációt a polinézek igen jól bevált, és hasonló ősi módszereket utánzó utazások során már bizonyított, maori navigátor vállalta el, aki a tengerjárás, a szél és a csillagok alapján tökéletesen tud tájékozódni a partoktól nagy távolságban is.

A Kurosio-áramlat miatt az út teljes távolsága több mint 200 km, mert a sodródásis figyelembe véve, jóval délebbről kell indulni, mint japán szigethez legközelebbi pont. Ehhez legalább 2 napra lesz szükség, s úgy tervezték meg az indulást, hogy június 25 és július 13 közt kell megtörténjen a kísérleti expedíció, olyan időben, amikor csendes a tenger és más szempontból is biztonságos az időjárás a várható átkelés időszakára.

2019. július 7-én váltak megfelelővé a körülmények az induláshoz, s az 5 edzett óceáni kenusból álló csapat kora délután indult neki az útnak. Mivel másfél nap után meglehetősen kifárasztotta őket a folyamatos evezés, a második éjszakájukat a tengeren pihenve töltötték, s különösen szerencséjük volt ezzel, mivel az áramlat sodrása közelebb vitte őket a célpontjukhoz.

Július 9-én 11:48-kor, 45 órás evezést követően végre elérték Jonaguni szigetét, így a hat éves munkát siker koronázta.

Ez természetesen nem egy igazán precíz tudományos kísérlet, hisz nem tudhatjuk, hogy valóban itt és ilyen módon jutottak-e el Japánba az őslakosok, azonban arra tökéletesen megfelelt, hogy bebizonyosodjon: képesek lehettek rá.

30 ezer éve a tengerszint lényegesen alacsonyabb volt a mainál, bár a Tajvan-Jonaguni közti tengerszakasz ugyanekkora volt, ám lehet, hogy a mainál könnyebb dolguk volt a kőkori evezősöknek, vagy épp egész más útvonalat választottak a japán szigetvilág meghódításához. Az azonban biztos, hogy sikerült nekik, és a kísérleti expedíciónak köszönhetően már azt is tudjuk, hogy a korabeli módszerekkel készített kenu tökéletesen megfelelt erre a célra.

Címkék:

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Garáz József 6 órája új képet töltött fel:

Dscn3233_2105755_6287_s

Garáz József 6 órája új képet töltött fel:

Dscn2790_2105754_1770_s

Garáz József 6 órája új képet töltött fel:

Dscn2782_2105753_9133_s

Garáz József 6 órája új képet töltött fel:

Dscn2811_2105752_9538_s

Garáz József 6 órája új képet töltött fel:

Dscn2806_2105751_4416_s

Garáz József 6 órája új képet töltött fel:

Dscn2680_2105750_1214_s

Garáz József 6 órája új képet töltött fel:

Dscn2818_2105749_7176_s

Garáz József 6 órája új képet töltött fel:

Dscn2778_2105748_8415_s

Garáz József 6 órája új képet töltött fel:

Dscn3100_2105747_1109_s

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu