Zobordarázs 1975 óta tartozik Nyitrához, előtte önálló faluként működött. A Nyitrától északra elterülő falu fölé ugyancsak észak felől magasodó domb tetején áll magányosan a középkori Szent-Mihály arkangyal templom. A dombtető az egyik oldalán – szó szerint néhány lépésnyire a templomtól – szakadékban végződik. A templom körüli terület kiemelkedő régészeti lelőhely. Itt a régmúltban sáncvár állt. De találtak a templom környezetében egyebek mellett emberi jelenlétre utaló kőeszközöket és tűzhelyek nyomait a kőkorból, újkőkori nyomokat és több száz temetkezés (és a sírhelyek újbóli felhasználásának) nyomait és maradványait a 11. századtól egészen a 17. századig bezárólag. Az egyik régészeti lelet nem mindennapi: egy a 11. század közepéről származó, a régészek szerint a húsvéthoz köthető, üreges agyagtojásra bukkantak.
Lent a mai faluban (szlovákul Dražovce) – amelyet írásban először a 12. század elején említenek – régebben sem sok magyar élt, ma pedig már egy sem. Vályi András 1796-os művében, a Magyar Országnak leírásában még kevert, „magyar és tót” faluként írta le. Fényes Elek 1851-es „Magyarország geographiai szótára…” azonban már „tót falu”-ként mutatja be, bár a 20. században éltek itt magyarok.
No de vissza a Szent-Mihály arkangyal templom történetéhez. A szakrális építmény mellett elhelyezett bronz emléktábla szövege jelzi, hogy egy műemléket lát éppen az idelátogató, és az e helyen eredetileg állott templom a 11. század első felében épült. Ez elpusztult, lényegében csak az említett korból származó alapjai maradtak meg, igaz, a ma látható templom sem fiatal, a 12. században épült. Egyhajós, három ablakkal és félkör alakú, így fél kupolával ellátott apszissal. Utóbbin két pici ablak van. A kívül egészében 10 méter hosszú építmény falainak sarkaiba termetesebb, a többi résztől színében is elütő, világosabb köveket építettek, a fal többi része tört köves és téglaépítésű. Kutatások szerint az évszázadok alatt tízszer alakítottak rajta, ebből hatszor a 13. század előtt, tornyát a 19. században, belül a járófelületét a 20. században módosították. Padjait székekre cserélték, ám román kori stílusjegyei megmaradtak. Jól példázza a változásokat az, hogy a 11. századi és a mai padlószint között 90 cm eltérés van.
Napjainkban már csak Szent Mihály napján (szeptember 29.) ünnepelnek a templomnál. Ritkán esküvőt is tartanak itt. Videoklipek és egy szlovák, kosztümös, 15. században játszódó film forgatási helyszínéül is szolgált (utóbbi női főszerepét a sokféle nemzetiségű felmenőkkel rendelkező, Svájcban született, de Szlovákiában felcseperedő, még ma is ifjú énekesnő, Celeste Buckingham játssza). A templom eredeti szerepe 1803-ban megszűnt. Ekkortól a faluban épült új templom szolgálja ki a híveket. Szlovákiában a korai középkor egyedülálló építészeti emlékének számít, és egyúttal ez az ország egyik legöregebb temploma.
A műemlékhez (amely Szlovákiában az eurós korszakot megelőzően a kék-fehér színben tündöklő 50 koronás bankjegyen szerepelt) a zobordarázsi Xavéri Szent Ferenc tiszteletére emelt templomtól elindulva, onnan a pár méternyire kezdődő Ambrova utca vonalát követve, kiértünk a faluból és a Szent-Mihály arkangyal templom irányába mutató tábla után már csak néhány perc gyalogosan. A nem túl nagy, ám így is megkapó templom mellől káprázatos a kilátás magára Zobordarázsra, a környékre, és a közeli Nyitrára.
Kommentáld!