A Kurca története:

A Kurcáról az elsõ oklevél 1075-ben I. Géza királyunktól maradt fenn, amikor a Szent Benedekrendi barátoknak adományozta a Curicea folyót, amely a mi Kurca folyónk is egyben. Az a szó, hogy Curicea a szláv kûrica szóhoz igen hasonlatos, mely ezen nyelvcsaládban jércét, tyúkot jelent. A Keleti szlávoktól lakott területen hat folyót hívnak Kuriciának.

A fent említett oklevélben I.Géza a Kurca vámját garamszentbenedeki apátságnak adta. ( Gyõrffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza )

Zsíros Katalin: Szentes földrajzi nevei címû könyvében a következõket olvashatjuk a Kurca eredetérõl, történetérõl:

A Kurca a Körös-torok alatt szakad ki a Tiszából és 15 km hosszúságban kanyarog a szentesi határban. A folyó élõvíz korában Szentes legfontosabb halászó helye és hajózható folyója volt:"... a hajókon Szentesrõl Nagyváradra jártak, onnan, ölfát, sót, gyümölcsöt és más egyebet szállítottak."

Ezt a mostani állapotok mellett el se nagyon tudjuk képzelni. Még néhány évvel ezelõtt megoldható volt a „ sétaladikázás" a Kurcán, úgy a kotrás elõtt közvetlenül még a legmerészebb ember sem nagyon vállalkozott volna rá, már ha az épelméjû, de ezt a problémát a kotrással már leküzdötték.

A Kurca folyó néveredetérõl a Petrák krónika is igen sok helyen és igen sok féle változatban megemlékezik. Szembeötlõ, hogy bármelyik változatot is nézzük, ( Pl.: Csák Lajos-féle, Gólya Pál-féle, Polgár István-féle változat) az alapjuk ugyanaz mégpedig a következõ:

A Kurca régebben az Amád, vagy Almád nevet viselte, s a Kurca nevet a török idõben kapta. Errõl egy történet is fennmaradt, mely így szól: Egy töröknek a fia, vagy a felesége belefulladt a Kurcába. A török úszni nem tudván a partról kétségbe esve kiabálta családtagja nevét: - Kurca-Kurca. Ezt a túl parton leselkedõ magyarok hallották és a szájhagyományok útján fennmaradt.

A Kurca fõcsatorna rendeltetése:

A Kurca fõcsatorna teljes vízgyûjtõ területe 1 135,3 km2, melybõl az öblözetek fõgyûjtõi által összegyûjtött vizeket fogadja és gravitációsan vezetheti le a Tisza bal part árvédelmi töltés 52+335 szelvényében lévõ Kurca toroki zsilipen keresztül a Tisza folyóba. A fõcsatorna teljes hossza 39,359 km, mely a Hármas-Körös torkolatától indul és Mindszentig tart.

 A befogadó Tisza folyó magas vízállása esetén a vizek elvezetését a Szentesi és Mindszenti szivattyútelepek biztosítják. A telepek összkapacitása 16,1 m3/sec.

A Kurca 0+000 - 39+359 szelvények között 39,359 km hosszban kettõs hasznosítású azaz öntözõvizet biztosít a térség mezõgazdasági gazdálkodóinak, az 5,0 m3/ sec kapacitású a Felsõkurcai vízkivétel igény szerinti üzemeltetésével.

A Kurca belvízrendszer ismertetése:

A belvízrendszer területe a Tisza és a Hármas-Körös bal partján Tisza völgy déli részén fekszik. A múlt századi folyószabályozásig a vidék nagy része valóságos árterület volt, melyet az elhagyott õsi folyómedrek és erek ( Veker - ér, Mágocs - ér, Ludas - ér, Tõke - ér ) hálóztak be, ezek az erek "élõn" kapcsolódtak a Hármas-Köröshöz és a Tiszához.

A lefolyástalan területeken kiterjedt mocsarak és nedves rétek terültek el, melyek a manapság ritka és veszélyeztetett élõlényeknek adtak életteret. Ezek a szabályozás után rövid idõ alatt megszûntek és az életteret nem biztosítván tovább az ilyen körülményeket igénylõ élõlények eltûntek.

A vízgyûjtõ terület:

A teljes vízgyûjtõ terület nagysága, mint már említettem, 1135,3 km2, ebbõl 853,4 km2 mélyártéri rész és 281,6 km2 fennsíki rész. A belvízrendszer területe hét belvízöblözetre oszlik, úgymint:

Ludaséri, Kórógyéri, Kéktói, Mágocséri, Vekeréri, Alsóréti, Kurcai.