A kutya és a macska bármikor kíváncsiságának és falánkságának áldozatává válhat. Szívesen belenyalnak az édes, ízletes fagyállóba, megeszik a patkánymérget vagy a ragasztót. Ilyen esetekben azonnal cselekedni kell.

Az idei évben is egyre több mérgezés történt, sajnos az esetek többségében emberi beavatkozás okozta a bajt, nem pedig a véletlen. Nem tudom megérteni azokat az embereket, akik megmérgeznek bármilyen állatot, nem tudom, hogy néznek tükörbe. Most viszont ne ezekről az emberekről beszéljünk, hanem nézzük meg, mik a tünetek és mit tehetünk, hogyha baj van. 

Szerencsére a súlyosabb esetek ritkábbak, a legtöbbször jó kimenetele van a történteknek. Függ azért a méregtől, illetve attól, hogy időben felismerjük a tüneteket és segítséget kérünk. A legtöbb gazdi ott hibázik, hogy nem viszi el kedvencét állatorvoshoz, mert úgy gondolja, hogy megint csak összeevett valamit, és semmi komolyabb baja nincsen. Én inkább viszem a kutyámat egy kisebb gyomorrontással is állatorvoshoz, mint hogy otthon veszítsem el őt segítség nélkül.


Tünetek


A mérgezés leggyakoribb tünetei a hányás, hasmenés, nyáladzás. Ilyen esetben azonnal orvoshoz kell fordulni.- Naponta átlagosan 1-3 alkalommal keresnek fel bennünket az állattartók azzal, hogy megmérgezték a kedvencüket. Az esetek döntő többségében nem mérgezésről van szó, hanem virális vagy bakteriális megbetegedésről - mondja korábban Dr. Bánfi András állatorvos.

Mint mondja, az akaratlagos mérgezés rendkívül ritka, sokkal gyakoribb az, hogy véletlenül jut az állat szervezetébe a toxikus anyag. Leggyakrabban patkányirtó okozta mérgezéssel fordulnak hozzájuk. A macskák ugyanis könnyen elkapják a méregtől legyengült egereket és patkányokat, a kutyák pedig hajlamosak megenni a rágcsálók irtására kihelyezett szert.

A jellemző tünetek általában a méreg felvételét követően néhány nappal jelentkeznek, ugyanis a kumarinszármazékok így fejtik ki hatásukat. Erre azért van szükség, mert a patkányok rendkívül intelligens állatok, az azonnal ható mérget, például a ciánszármazékokat nem eszik meg, ha a csalétek közelében társuk pusztulását látják, a lassan ható mérgek kihelyezése esetén azonban nem érzik meg az összefüggést az elhullás és az élelem között.

Ha kedvencünk fáradékony, gyenge, testszerte kisebb-nagyobb bevérzéseket tapasztalunk (például a kötőhártyán, a száj nyálkahártyáján), azonnal orvoshoz kell fordulni, aki vérátömlesztéssel és K-vitamin készítményekkel kezeli az állatot.

Fontos azonban észben tartani, hogy a betegség kimenetele minden esetben függ a felvett méreg mennyiségétől, de általában az időben megkezdett gyógykezelés sikeres.


Macskák, kutyák és a mérgek 


Az édes ízű, etilénglikol tartalmú fagyálló folyadékot is szívesen fogyasztják a kutyák. A macskák óvatosabbak, viszont esetükben már a kisebb mennyiség is komoly gondot okozhat. Az etilénglikol a szervezetbe jutva különböző vegyületekre bomlik, tulajdonképpen a felszabaduló bomlástermékek felelősek a mérgezés tüneteiért, melyek egy-két nap után jelentkeznek. 

Előfordulhat bágyadtság, gyengeség, görcsrohamok, az állatok sokat isznak és eleinte sokat is vizelnek, majd idővel a vizeletürítés egyre nehezebben megy, mert a méreg felszívódását követően kalcium-oxalát kristályok keletkeznek, melyek a vese kis csatornáit elzárják. Ha időben észleljük a bajt, az orvos meg tudja menteni az állatot. 

A gyógykezelés során biztosítják a vesék bőséges folyadékkal való átmosását és etil-alkoholt adnak neki, mert az blokkolja az enzimet, az enzim hiányában átalakítatlan etilénglikol pedig nem toxikus, és ebben a formájában komolyabb károkozás nélkül ki tud ürülni a szervezetből - mondja az állatorvos.


Hasonló kezelést alkalmaznak akkor is, ha az állatok tapétaragasztót fogyasztottak. Ez is gyakran megesik, mert a folyékony állapotú anyag édes, ízletes, a kutyák szívesen megeszik, azonban ez is súlyos vesekárosodást okozhat.

Veszélyt jelentenek az elhullott csigák is. Ha ugyanis metaldehyde-ot tartalmazó méreg okozta vesztüket, és a kutya megeszi a tetemet, fontos idegingerület-átvivő anyagok gátlása következik be a szervezeten belül a méreg hatására. Ha az állat nyáladzani kezd, tántorog, görcsrohamai lesznek, esetleg felmegy a láza - amely a legtöbb mérgezésnél nem jellemző -, biztosak lehetünk benne, hogy nagy baj van, és azonnal fel kell keresni a legközelebbi állatorvosi rendelőt.

A békákra is érdemes figyelni séta közben, bőrükben ugyanis neurotoxinok találhatók, a varangyok pedig bufotoxin nevű mérget termelnek. Ha utóbbi a szervezetbe jut, kezdetben bőséges nyálzás, majd öklendezés vagy hányás jelentkezhet. Súlyos esetben szívritmuszavart, ha a szembe kerül, átmeneti vakságot és görcsöket is előidézhet.


Mit tegyünk, ha megtörtént a baj?

- Ha a mérgezést követően nem tudunk azonnal állatorvoshoz fordulni, itassuk - lehetőleg meleg - tejjel az állatot, ez megfogja a méreganyagok egy részét, vagy próbálkozhatunk a sós langyos vízzel is, mellyel hányást idézünk elő - mondja a szakember. Utóbbi egyébként nem könnyű, sem a kutyák, sem a macskák nem isszák meg szívesen a kellemetlen ízű folyadékot, úgyhogy érdemes fecskendővel próbálkozni, hátha úgy lenyelik.

- A gyógykezelés eredménye nagyban függ attól, hogy milyen gyorsan vesszük észre az állat rosszullétét, és milyen hamar jutunk el az állatorvoshoz vele - mondja Bánfi doktor. Azt javasolja, ha tudjuk, mi okozta a gondot, vigyünk mintát az állatorvosnak belőle, vigyük magunkkal az anyag dobozát - ezzel megkönnyítik az orvos dolgát és nem kell felesleges köröket futni, hogy kiderüljön, mi okozta a bajt.


Az, hogy a házi kedvencünk meggyógyul-e, sok mindentől függ. Számít az, hogy mennyi méreganyag jutott a szervezetébe, milyen az egészségi állapota, és talán a legfontosabb az időfaktor. Ha a tüneteket észleljük, ne késlekedjünk cselekedni.