Lakossági szavazás 2013. év madaráról - döntsön Ön!

Szavazni 2012. május 15-ig lehet

Az MME 1979-ben indította útjára az "Év madara" programot. A tavalyi év pozitív tapasztalatai alapján idén is az ország lakossága dönthet arról, hogy melyik legyen a következő év madárfaja, melyikért szeretnének többet tenni az emberek. A május 15-ig tartó internetes szavazás végén a legtöbb voksot kapott faj lesz 2013. év madara, és az MME ez alapján indítja el a jövő évi kampány előkészítését. Ismerkedjen meg a három fajjal, majd szavazzon Ön is!

Az "Év madara" program célja és küldetése olyan fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása, melyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak (például: gazdálkodók, vadászok, pedagógusok) különösen fontos szerepe van, illetve olyan létező érdekütközésekre, konfliktusokra hívja fel a figyelmet, melyet fel kell oldani. Az év madarának csak olyan fajt választunk, melynek folyamatos védelmében egyesületünk tevőlegesen részt is vesz.

Reméljük, a jövő évre ajánlott három fajról összeállított rövid ismertetők elolvasása után sokan szavaznak 2013. év madaráról!

Erdei fülesbagoly

Az erdei fülesbagoly – a többi bagolyhoz hasonlóan – ragadozó, táplálékának túlnyomó többségét kisrágcsálók teszik ki, melyeket éjszaka zsákmányol (Fotók: Molnár Zoltán és Bajor Zoltán).

Fészket nem épít, ezért szaporodásához nélkülözhetetlen más madarak, elsősorban a: szarka, a vetési és dolmányos varjú, valamint a 2012-es év madara, az egerészölyv jelenléte, ugyanis elsősorban ezek elhagyott fészkeiben költ, bár ezek hiányában fák nagyméretű korhadt odúiba, ághajlataiba is beköltözik, de volt már rá példa, hogy balkonládában fészkelt. Védelmét elősegíti, hogy mesterséges fészektálcákat, vércse költőládákat (gyakorlatilag nagyméretű "C" odúkat) is elfoglal.

Ágvillában fészkelő erdei fülesbagoly Rákóczifalva központjában (Fotók: Orbán Zoltán).

Leggyakoribb és egyben legismertebb bagolyfajunk. Közismertségét két viselkedési sajátosságának köszönheti: egyrészt fészkelő fajként a településeinket, a falvak mellett a nagyvárosokat is meghódította, másrészt akár több tucat példányból álló áttelelő csapatai előszeretettel költöznek kertek, udvarok,  utcai fasorok, parkok fáira, ahol a lakosság jól megfigyelheti a nappal pihenő madarakat.

Állandó, országszerte gyakorinak számító madarunk. Állományára az áramütés, az elütés és a fészeképítő fajok, különösen a varjúfélék országosan eltérő, néhol riasztó mértékű csökkenése (fészkelőhelyek hiánya) jelent negatív hatást.

Amennyiben az erdei fülesbagoly lesz 2013. év madara, az alábbi témákkal foglalkoznánk a védelmével kapcsolatban:

• Ismeretterjesztés a baglyok életmódjával és képességeivel kapcsolatban az olyan általánosnak tekinthető tévhitek eloszlatása érdekében, mint: "nappal nem lát", "világít a szeme", "a tollfüleivel hall", "a fejét teljesen körbe tudja fordítani", "halálmadár".
• Lakossági felvilágosító kampány a telelő csapatok ártalmatlanságáról annak érdekében, hogy az emberek ne üldözzék a baglyokat, ne jelenjenek meg a médiában negatív, félelmet keltő híradások.
• Célzott, elsősorban a kirepült fiókák éjjel feltűnő, jól hallható hangjára építő országos fészkelőállomány-felmérés a lakosság bevonásával annak érdekében, hogy még pontosabb képet kapjunk az országos állomány nagyságáról és elterjedéséről.
• Bekapcsolódás a telelő csapatok országos felmérésébe, kampány ennek szélesebb körű elterjedése érdekében.
• Országos lakossági műfészek-kihelyezési program a településeken és a lakott területeken kívül annak érdekében, hogy a faj számára több és stabilabban hozzáférhető fészkelőhely álljon rendelkezésre.
• Téli bagolyvédelmi megoldások (bagolyetető egérvárak kialakítása, tartósan magas hó néhány négyzetméteres eltakarítása pockos szántókról, gyepekről T-fák kihelyezésével) szélesebb körű elterjesztése.

Balkonládában cseperedő erdei fülesbagoly fiókák (Fotó: Monoki Ákos).

Fürj

Az ökölnyi fürj a legkisebb tyúkalakú madarunk (Fotó: ifj. Oláh János).

A nyílt, sík- és dombvidéki mezőgazdasági területek és száraz gyepek országszerte elterjedt, területenként eltérő gyakoriságú madara. A hímek jellegzetes „pitypalatty-pitypalatty” hangja szervesen hozzátartozik a magyar tájhoz, bár a faj az ország egyes részein jelentősen megritkult vagy el is tűnt.

Jellegzetes fürj élőhely, ahol a madarak a gabonában és a magas füvű mezsgyeszegélyben egyaránt költhetnek, elbújhatnak (Fotó: Orbán Zoltán).

A mezőgazdasági területekhez kötődő fürj esetében a legfontosabb kérdést – és egyben problémát – az agrárélőhelyek állapota jelenti. A monokultúrás gazdálkodás, a mezőgazdasági táblák többfunkciójú, nem művelt szegélyterületeinek felszámolása, a kemizálás, az elkaszálás, a fészekaljakat pusztító róka és vaddisznó állományrobbanása együttesen kedvezőtlenül hat ennek a hosszú távú vonuló fajnak a hazai helyzetére.

Az MME Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) országos felmérési programjának adatai alapján a fürj hazai állománya az elmúlt több, mint tíz évben mérsékelten csökkenő tendenciát mutat (Forrás: MME Monitoring Központ − Nagy Károly).

Amennyiben a fürj lesz 2013. év madara, az alábbi témákkal foglalkoznánk a védelmével kapcsolatban:

• A Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) program keretében kiemelt figyelem fordítása a fajra annak érdekében, hogy az ország még több területére jusson felmérő.
• Országos fürjgyűrűzési program elindítása annak érdekében, hogy az érdeklődők találkozhassanak ezzel a ritkán látható madárral, és a gyűjtött információknak köszönhetően több információnk legyen a faj vonulási szokásairól.
• Kampány a természetkímélő agrártechnológiák alkalmazása érdekében:
  • kaszálási időpontjának megfelelő időzítése úgy, hogy a talajon fészkelő fürjek fészekhagyó fiókái ekkorra már kikeljenek,
  • a hagyományos, madárgyilkos kívülről-befelé haladó kaszálás helyett oldalazó vagy belülről-kifelé haladó útvonalválasztás,
  • vadriasztó lánc felszerelése a kaszaadapterre, vágóasztalra,  
  • kaszálatlan parcellaszegélyek és búvósávok meghagyása,
  • a gyom- és rovarirtó szerek alkalmazásának mérséklése.
• Kampány és közös munka a mező- és vadgazdákkal a fürjbarát élőhelyek visszaállítása, kialakítása érdekében:
  
  • kisparcellás, mozaikos birtokszerkezet előtérbe helyezése a fürjes területeken,
  • táblaszegélyek multifunkcionális hatásának népszerűsítése,
  • a túlszaporodott róka- és vaddisznóállomány csökkentése.

A fürj vonuláskor gyakran teljesen nyílt területeken pihen, sőt, éjszakánként akár panelházak lapostetőin is megjelenik és hallatja jellegzetes hangját (Fotó: ifj. Oláh János).

Gyurgyalag

A gyurgyalag az egyik legszínesebb, leglátványosabb madarunk (Fotó: Lóki Csaba).

Főleg nagyobb termetű repülő rovarokkal táplálkozik, és mint az ilyen fajok általában, a legkorábban elvonulók − a telet Afrikában tölti − és a legkésőbb érkezők közé tartozik. Költési viselkedése is különleges, mivel partfalakban, telepesen (gyakran a parifecskékkel együtt) fészkelő faj.

A gyurgyalag nem csak magasabb partfalakban, homokbányákban költ, de fészeküregét képes alig néhány centiméter magas útpadkába is elkészíteni (Fotók: Orbán Zoltán).

Speciális táplálkozása és fészkelési viselkedése miatt állományát számos veszély fenyegeti: partfalak természetes eróziója és benövényesedése, illegális homokbányászat, hűvös időben előforduló méh zsákmányolása miatt a méhészetek közelében működő telepek megrongálása.

Az MME Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) országos felmérési programjának adatai alapján a gyurgyalag hazai állománya az elmúlt több, mint tíz évben mérsékelten csökkenő tendenciát mutat (Forrás: MME Monitoring Központ − Nagy Károly).

A gyurgyalag hazai fészkelőállományának területi eloszlása 1997-2011. között (Forrás: MME Monitoring Központ − Nagy Károly).

Amennyiben a gyurgyalag lesz 2013. év madara, az alábbi témákkal foglalkoznánk a védelmével kapcsolatban:

• Lakossági kampány a fészektelepek országos felmérése érdekében, melyek már most is feltölthetőek a fecskefigyelo.mme.hu online adatbázis oldalra.
• Kampány az elöregedett, benövényesedett telepek felújítására, újak létesítésére.

A felnövekvő növényzet országos, kampányszerű visszavágásával gyorsan és hatékonyan lehetne nagyságrendekkel növelni a gyurgyalag (és partifecske) költőfalak számát (Fotó: Orbán Zoltán).

• A telepek öko-turisztikai hasznosíthatóságának bemutatása, propagálása.

A gyurgyalagtelepek megfelelő kialakítással nem túl magas költséggel lehet látogatóközponttá alakítani. (Grafika: Zsoldos Márton).

• Lakossági bemutató gyűrűzési akciók szervezése országszerte.
• Konfliktuskezelési együttműködés a méhészekkel és szakmai szervezeteikkel.

Szavazás 2013. év madaráról

erdei fülesbagoly fürj gyurgyalag