A sziget az Egyesült Királyság kormányzása alá tartozó atlanti-óceáni Falkland-szigetek része, Dél-Amerika partjaitól mintegy 500 kilométerre terül el. A 990 méter magas Mount Michael-vulkán lávatava rendkívül ritka jelenség, rajta kívül valószínűleg csak hét létezik a Földön. A hegy nehezen mászható, ezért csak az űrből készített képek segítenek a tűzhányó kráterébe bepillantani. Műholdak szenzorai már az 1990-es évek óta kimutatták a kráter furcsa hőmérsékleti anomáliáit, de csak a legmodernebb műszereknek sikerült megfejteni a rejtélyt és igazolni, hogy lávató izzik a kráterben.

A University College London és a brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) tudósai 2003 és 2018 között gyűjtött adatokat elemeztek, melyekből egy 90-215 méter széles, nagyjából ezer Celsius-fokos lávató folyamatos jelenlétére következtettek. A Föld felszínén mintegy 1500 tűzhányó működik, azonban rendkívül ritka, hogy krátereikben megmarad a forró, olvadt kőzet.

“A Saunders-szigetre sokan ellátogattak, de még senki sem mászott fel a Mount Michael-re. Ha a képekre nézünk, megértjük, miért: a csúcsot hatalmas hógomba veszi körül, melyen különlegesen puha a hó, valószínűleg a vulkán folyamatos gőzölgése miatt. Nem lehet rajta járni, csak ha utat ásunk benne, de működő tűzhányó közelében ez veszélyes lehet” – magyarázta Peter Fretwell, a BAS kutatója.

Régi rejtély, hogy miként maradhat folyékony a láva a tóban és miért nem szilárdul meg időről időre. A BAS egy másik kutatója, Alex Burton-Johnson szerint kevés láva,, nagyrészt inkább forró gázok – vízgőz, szén-dioxid, kén-dioxid – törnek fel a Mount Michaelből.

“A vulkánok kétféle anyagot lövellnek ki, olvadt kőzetet, azaz lávát és vulkáni hamut, valamint gázokat: vízgőzt, szén-dioxidot, kén-dioxidot, emiatt látható felettük gőzfelhő és érezni kénszagot. A legtöbb tűzhányó kitörésekor a lávafolyam megszilárdul, a lávatavaknál azonban valószínű, hogy a kilövellt anyag nagyobb része forró gáz, így lehetséges, hogy a láva olvadt marad és nem csordul ki a tóból” – mondta a tudós.

A folyamatosan kiáramló gőzt vette észre 1920-ban Fabian Gottlieb von Bellingshausen orosz felfedező, aki az első említést tette a szigetről. A geológusok szerint azonban az ilyen tűzhányók kitörései ritkák. Lávató található a Kongó Demokratikus Köztárság Nyiragongo-vulkánján, az etiópiai Erta Alén, az antarktiszi Mount Erebuson, a vanuatui Mount Yasuron és az Ambrym vulkanikus szigeten, a hawaii Kilaueán és a nicaraguai a Masaya-tűzhányón.