Téli magashegyi túráink során mindig árnyként lebeg felettünk a lavinák rémképe. Ám ez a kép halványulhat, ha jobban megismerjük magát a jelenséget, és fel tudunk rá készülni.

Kép és szöveg: Farkas György

Hósuvadás, azaz lavina

A lavina szó manapság bekerült a nyelvünkbe, de eredetileg hósuvadásnak vagy hógörgetegnek nevezték. A jelenség lényege, hogy a hótömeg a gravitáció hatására lefelé törekszik. Ezt vagy lassan teszi (pl. a gleccserek mozgása) vagy hirtelen. Ilyen a hólavina.

Ilyenről akkor beszélünk, amikor egy „meredek” lejtőn a hóréteg megindul, elkezd csúszni. A csúszás során sebessége megnő és egyre nagyobb hótömeget mozgat meg. A hólavinák kialakulásánál szerepet kap a hórétegek tulajdonságának eltérése, a lejtő dőlésszöge, a talaj anyaga, a hőmérséklet és a szél.

A lavina lehet porhólavina, ilyenkor nagy tömegű, akár teljes hegyoldalnyi hó indulhat meg. A jelenséget nagy légnyomás kíséri, ami akár más hómezőket is megindíthat. Nehéz kitérni előle. A levegőben szálló hó miatt gyakori a fulladásos halál a nem betemetett áldozatoknál is. A porhólavina méretéből adódóan a betemetett áldozat megkeresése bonyolult, mivel nagy területről és nagy rárakódott hórétegről lehet szó. Az áldozat túlélési esélyeit növeli, hogy relatíve sok levegõ marad a betemetett áldozat körül. A porhólavina leginkább nagy hóesés után, gyakran ősszel következik be.
Deszkalavináról akkor beszélünk, amikor egy adott hómezőn valamilyen oknál fogva megindul egy hóréteg, mert az adott réteg és a másik hóréteg, vagy a talaj közötti súrlódási erő lecsökken.

Ilyenkor a lavinának jól látható szélei vannak, a mérete az egész kicsiől a nagy kiterjedésûekig terjedhet. Anyaga sűrű, akár teljesen vizes is lehet. Sokszor az áldozat valamelyik része kilóg a lavinából vagy az elhagyott felszerelései vezetnek nyomra.

Kialakulás szempontjából lényeges, hogy 25-30 fokosnál enyhébb dőlésszögû lejtõn nem keletkezik lavina. Fontos viszont, hogy a már mozgásban lévő hótömeg magával ragadhatja az enyhe lejtő hómennyiségét. A 45 foknál meredekebb lejtõkön a nagyobb hórétegek nem maradnak meg, többnyire a havazás során folyamatosan lecsúsznak, de az innen lecsúszó hó kiváltója lehet az alatta elinduló lavinának.

Fontos a lejtő tájolása! A lavinabalesetek eloszlási aránya égtájak szerint is érdekes. A legtöbb (37%) ilyen jellegű baleset az északi lejtőkön történik. Ennek oka, hogy itt marad meg a legtöbb hó. A következő a keleti hegyoldalak (29%), amit szintén a kevés napsugárzás okozhat. Utána a nyugati oldalak (23%) és végül a déli lejtők (11%) következnek.

Mentés lavinából

Egy lavinában rekedt ember mentése összetett folyamat. Fontos, hogy a mentésnek csak egy vezetője legyen és többieknek az ő utasításait kell végrehajtaniuk. Lényeges, hogy a lavina alatt rekedt társunknak az első órában van a legnagyobb esélye a következmények nélküli felépülésre, de az idő múlásával ez az esély exponenciálisan csökken.

A mentés során a következő eszközök lehetnek segítségünkre:
- hólapát (az összetömörödött havat kézzel szinte lehetetlen ..ásni)
- lavinaszonda (ez lehet a hótányértól megszabadított síbot is)
- lavina jeladó/vevő (pieps)
- jelzőzászlók, szalagok

A téli körülmények közötti túrázásra tudatosan kell készülni. Egy adott mentésben való részvételhez ritkán elég a felületes tudás, így amennyiben gyakran túrázunk a hegyekben télen, ne sajnáljuk egy téli hegymászótanfolyam költségét. Az ott megszerzett tudás megmentheti a társunk illetve saját magunk életét.

Téli alpesi hegymászó tanfolyamok

Magyar Hegymászó Oktatók Egyesülete
www.mahoe.hu

FTSK Excelsior SE
www.excelsior.hu

CSÚCS Kulturális és Sport Egyesület
www.csucskse.hu

A legfőbb alapszabályok

„A túrázókra, hegymászókra veszélyes lavinát kb. 90%-ban maguk a veszélyben lévők indítják el.”

A lavinába került hegymászókat nem csak a fulladás lehetősége veszélyezteti, hanem a lavinában történő sodródás köz-ben törések, ficamok, komoly zúzódások is felléphetnek.
A hólavina veszélyeitől többféle módon védekezhetünk, de a „maradj idehaza fiam” módszer nem tartozik a bevált eljá-rások közé.

Elindulás előtt

A csapat minden tagjánál legyen lavina-jeladó (Pieps), és induláskor győződj meg arról, hogy be van-e kapcsolva. Ellenőrizd a telepeket és tarts egy próbát is!

Készülj fel arra, hogy ha lavina ragad el, a felszereléstől meg tudj válni! Így elejét tudod venni az olyan baleseteknek, amelyeknek fő okozója a saját felszerelésed (pl. a jégcsákány átszúrja a combodat).

Ruházatod minél zártabb legyen!

Legyen nálad mobiltelefon, és mentsd el a segélyhívás számát! Rendelj hozzá gyorshívó gombot is!

Figyeld a környezetedet! Csupasz, felteheten füves vagy sima talajon könnyen megindulhat a lavina. Alapigazságnak tekintheted, hogy fák között nem indul meg a hólavina. Szélárnyékos, csupasz sziklafalak alatt könnyen nagy mennyiségű hó gyűlhet fel, ami a leszakadáskor indíthat el lavinát. Gerincek, élek mentén kialakult hópárkányok leszakadáskor szintén komoly veszélyforrások lehetnek.