A tél megérkezésével a Lengyel-Tátrában minden évben ismételten felmerül egy régi téma. A turisták nagy része nem érti, hogy a lengyel Tátra Nemzeti Park (TPN) miért nem lép déli szomszédjai nyomába, akik télen lezárják a legtöbb útvonalat. Az interneten sok véleményt olvashatunk erről a témáról. Néhányan egyetértenek ezzel, mondván, hogy egy ilyen megoldás csökkentené a balesetek számát. Mások úgy vélik, hogy csak egy szabály lenne, melyet kevesen tartanának be.A Tátrában a tél különleges időszak, a hegyeknek ilyenkor teljesen megváltozik a karakterük. A hóval borított, jeges ösvények, a lavinák, a hóvihartok sok turistát elriasztanak ebben az évszakban a hegyektől, akik közül sokan abban a hitben élnek, hogy a hegyek télen veszélyesebbek, mint nyáron.
A Lengyel-Tátrában (három útvonal kivételével) nincs téli zárlat. Hogy túrázunk-e itt télen, az csak saját felkészültségünktől, tapasztalatunktól és felszerelésünktől függ. Ha tehát egy téli túra mellett döntünk, akkor önmagunk viseljük a döntés következményeit, és semmilyen szabályozás nem korlátoz minket.
A TPN mindössze három turistautat zár le a téli időszakban (december 1. és május 31. között), ezek a következők:
o A Lengyel-Öt-tó völgyéből (Dolina Pięciu Stawów Polskich) a Mormota-halmon át (Świstowa Czuba) a Halastóhoz (Morskie Oko) vezető kék jelzés.
o A Gombás-nyeregtől (Przełęcz w Grzybowcu) a Felső-Konrád-nyeregbe (Wyżnia Kondracka Przelęcz) vezető piros jelzés.
o A Lengyel-Toman-völgyben (Dolina Tomanowa Polska) a Keskeny-csorbába (Chuda Przełączka) vezető zöld jelzés a Felső-Toman-tisztástól (Wyżnia Tomanowa Polana).
Eltérő szabályozás van érvényben a Tátra déli, szlovák oldalán, ahol a téli időszakban általánosságban csak a menedékházakig lehet felmenni. Ez vajon hatással van a természetvédelemre, amelyre a szlovákok oly előszeretettel hivatkoznak? Nos, ez azért nem teljesen így van.
Hogyan lehet a természetvédelemről beszélni olyankor, amikor a nem túlságosan látogatott turistautakat lezárják, a menedékházak és a felvonók viszont továbbra is üzemelnek? Mindebből arra lehet következtetni, hogy a szlovákok szerint az a néhány ember, aki télen a lezárt útvonalakon túrázna, nagyobb károkat okozna a természetben, mint azok a tömegek, akik felvonóval jutnak fel a hegyre.
Érdemes odafigyelni arra is, hogy ezek a rendelkezések mikor léptek életbe a Tátra szlovák oldalán. A magashegyi turistautakat az 1970/1980-as évek fordulóján kezdték lezárni – pontosabban 1980-ban. Ezt akkoriban a politikai helyzettel és biztonsági megfontolásokkal indokolták. Ugyanakkor felmerül a kérdés, van-e valami értelme ezen abszurd rendelkezés mai napig történő fenntartására? Néhány évvel ezelőtt megjelentek olyan hírek, hogy a szlovákok esetleg lerövidítenék a téli zárlatot, és néhány magashegyi útvonal egész évben hozzáférhető lenne. Aztán nem történt semmi.
Ne feledjük, hogy a hegyekben sosem vagyunk egyedül. A TPN és a TOPR naponta tájékoztatja a közvéleményt a Tátrában uralkodó körülményekről, az aktuális lavinaveszélyről, a turistautak állapotáról. Különböző meteorológiai előrejelzéseket közzétevő oldalakon tájékozódhatunk a várható időjárási körülményekről. Napjainkban az információhoz való hozzáférés bárki számára olyan egyszerű, hogy ostobák lennénk nem használni azokat. Természetesen képesnek kell lennünk arra, hogy ezekből az információkból megfelelő következtetéseket vonjunk le.
Ha úgy döntünk, hogy téli túrára indulunk, még ha megfelelő felszereléssel és tapasztalattal rendelkezünk is, tartsuk szem előtt, hogy a hegyek kiszámíthatatlanok és soha nem tudhatjuk előre, mi történhet velünk. Ne feledjük, hogy ha szükséges, a hegyimentők azonnal a segítségünkre indulnak. Ha a biztonságunkat nem is akarjuk szem előtt tartani, óvjuk egészségüket és az életüket, és ne hagyjuk figyelmen kívül hozzátartozóink érzéseit egy esetleges balesetet követően.
Sok turista egész évben a téli időszakot várja. A hágóvasról álmodozik, és arról, hogy a nagy hóban eléri a tervezett csúcsot. Tényleg jó megoldás lenne ettől megfosztani az embereket? Talán jó ötlet lenne néhány területet átmenetileg, pl. magasabb lavinaveszély vagy a mormoták tavaszi ébredése idején lezárni. Ezt a döntést vélhetően minden turista el tudná fogadni – elhalasztanák az utazás időpontját, vagy más úti cél után néznének. Amennyiben azonban a teljes Tátrát lezárnák előttük, az minden bizonnyal a korlátozások megszegéséhez vezetne.
De mi a helyzet a balesetekkel, melyeket sokan fő érvként hangoztatnak a turistautak lezárása érdekében? Ez ostobaság. Baleset az év minden szakában történik, nem csak télen, és nem csak a hegyekben. Ha ilyen módon gondolkodunk, akkor mindenről lemondhatunk – az autóval történő közlekedésről vagy az úszásról egy tó vizében. Bármilyen hegyi túrára indulunk, akár télen, akár nyáron, mindig vállalunk valamilyen kockázatot. Ne feledjük azonban, hogy a biztonságot mindig szem előtt kell tartani, ne kísértsük sorsunkat tudatlanságunkkal vagy tapasztalatlanságunkkal.
Kommentáld!