A légszennyezés csúcsán, az 1980-as években, amikor még sok kéntartalmú szént égettünk, ennek hatására 25 százalékkal nagyobb lett a folyók vízhozama. Azóta jelentősen csökkent a légszennyező anyagok kibocsátása, így ez is hozzájárul majd a folyók vizének jövőben elapadásához.

Az aeroszolok miatt 11-25 százalékkal nőtt a Duna, az Elba és az Odera vízmennyisége

A légszennyezés és a vízmennyiség hatásáról brit és francia kutatók írtak tanulmányt a Nature Geoscience című folyóiratban. A kutatócsoport Észak-Amerika, Európa és Ázsia egyes részeinek 20. századi meteorológiai adatait elemezte, mérlegelve a folyók vízmennyiségére hatást gyakorló számos más tényezőt, például a klímaváltozást, a légköri szén-dioxid-koncentrációt és a növényzet változását is. Számítógépes modellezéssel kimutatták, hogy a folyók évenkénti változásán túl az aeroszolok légköri jelenléte folyamatosan növelte Európában és Észak-Amerikában a folyók vízmennyiségét.

A napfénytompítás hatása kimutathatóan növelte a folyóvizek mennyiségét az északi félteke erősen iparosodott térségeiben. A kutató szerint a legszennyezettebb közép-európai folyómedencében ez a hatás nagyjából 25 százalékkal növelte a vízmennyiséget 1980 körül, amikor a légszennyezés a csúcsán volt.

„Mivel a klímaváltozás egyik legnagyobb hatása a vízhiány lesz a jövőben, ezek az adatok fontosak a jövőbeli előrejelzések szempontjából” - magyarázta Nicola Gedney, a brit meteorológiai intézet munkatársa, a tanulmány vezető szerzője.

Azt már korábban megállapították a szakemberek, hogy a kéntartalmú szén elégetése az 1970-es évek végéig növelte a légkör aeroszol-tartalmát. Mivel az aeroszolok visszatükrözik a napsugárzást, csökkentik a Föld felszínére érő napfény mennyiségét.

A légszennyezés csökkentésére elrendelt intézkedések, a tisztább fűtőanyagok bevezetése megfordította a folyamatot Európában és Észak-Amerikában. Amikor Európában az 1990-es években jelentős mértékben javult a levegő minősége, az aeroszolok hozzájárulása a vízmennyiség növekedéséhez egyharmaddal csökkent a munkacsoport becslése szerint. Ahogy folytatódnak az erőfeszítések a levegő megtisztítására, a folyómedrekben lévő víz mennyisége tovább csökkenhet - hívták fel a figyelmet a kutatók.