Mivel nem tudjuk pontosan, hogy milyen társadalmi-gazdasági folyamatok fognak lejátszódni a jövőben, a kutatók többféle forgatókönyvet vesznek figyelembe.

Fotó: Profimedia

Akár optimistább akár pesszimistább változatot nézünk, nagyon valószínű, hogy a 21. század végére a globális melegedés mértéke meghaladja a 2 Celsius-fokot.

Elsőként Svante Arrhenius svéd fizikus, a fizikai kémia egyik atyja hívta fel a figyelmet a 19. század végén arra, hogy a fosszilis tüzelőanyagok nagymértékű égetése a földi légkör melegedéséhez vezethet. Mára a szén-dioxid koncentrációja a légkörben 40 százalékkal emelkedett az ipari forradalom előtti időszakhoz képest, és elérte a 400 ppm-et (parts per million, vagyis minden egymillió légrészecskéből 400 szén-dioxid). Ilyen magas koncentráció az elmúlt 800 ezer évben nem fordult elő, mint ahogyan azt az antarktiszi jégfuratminták bizonyítják – hívta fel rá a figyelmet tudományünnepi előadásában, 2016 novemberében, Bartholy Judit meteorológus, az MTA doktora.

A műholdas és a felszíni műszeres mérések hosszú idősorai alapján a globális melegedés mértéke 1901 és 2012 között 0,9 Celsius-fok volt. Az utolsó három évtizedben a felszínközeli léghőmérséklet egyre növekedett, s mindhárom évtized átlaghőmérséklete egyértelműen meghaladta a megelőző összes évtizedét 1850 óta. A szélsőséges időjárási események gyakorisága és intenzitása is növekedett.

A Kárpát-medencében az olyan forró napok, amelyek jelenleg mindössze húsz évben egyszer fordulnak elő, 2046–2065 között kettő-tíz, a 21. század végére pedig egy- hatévente fordulnak majd elő a klímamodellezés eredményei szerint. Ugyancsak nagyon valószínű, hogy a hőhullámok gyakorisága, intenzitása és időtartama jelentősen növekedni fog. A 21. század végén valószínűleg tízszer gyakrabban lesz szükség különféle fokozatú hőségriadóra Magyarországon. Meghosszabbodnak az aszályos időszakok, 43 százalékkal nő a száraz időszakok hossza, vagyis azon napok száma, amelyeken nem esik az eső. Nyaranta mintegy 20 százalékkal kevesebb, telente ugyanennyivel több csapadék várható.

Összességében a telek melegebbek és csapadékosabbak, a nyarak melegebbek és jelentősen szárazabbak, a tavaszok és az őszök melegebbek lesznek. Az aszályosabb nyarak és a csapadékosabb telek együttese nagyon kedvezőtlen lehet a hazai mezőgazdaság számára – mondta Bartholy Judit.

A változó klíma növénytermelésre gyakorolt rövid és hosszabb távon várható hatásairól számolt be előadásában Veisz Ottó agrárkutató, az MTA doktora azon kutatások eredményei alapján, amelyeket az MTA Agrártudományi Kutatóközpont martonvásári fitotronjában, Európa egyik legnagyobb növénykísérleti nagyberendezésében végeztek. A berendezés kamráiban szabályozhatók a növényi élet számára fontos környezeti tényezők, és előállíthatók a Föld bármely részén előforduló klimatikus viszonyok.

Eredményeik szerint napjainkhoz hasonlóan a jövőben is a csapadékhiány fogja a legtöbb kárt okozni a mezőgazdaságban. Nagy különbség van viszont az egyes fajták vízhasznosítási hatékonysága között. Egy Martonvásáron nemesített búzafajta például egy köbméter víz felhasználásával 2,3 kiló termést produkál, míg egy szárazságérzékeny fajta termése nem éri el az 1,5 kilogrammot. Elvárás, hogy egy hektáron 5-7 tonna búza teremjen, nem mindegy tehát, hogy a nem megfelelő fajtaválasztás eredményeként 45-50 százalékkal kevesebbet lehet csak aratni. Martonvásáron továbbá gyökérvizsgáló berendezésekkel elemzik, hogy az egyes fajták mennyire nagy és mélyre hatoló gyökértömeget fejlesztenek, ami nagyon fontos a fajta tűrőképessége szempontjából.

Egy új búzafajta nemesítése 12-15 évbe telik. A cél a szárazságtűrő, jó vízhasznosító képességű, ellenálló és versenyképes fajták kialakítása. A feladat nem könnyű, mert Veisz Ottó és munkatársainak eredményei szerint a magasabb hőmérséklet és a szárazság egyértelműen csökkenti a termésátlagokat.

Igen, lesz kenyér unokáink asztalán – összegezte eredményeiket Veisz Ottó a Magyar Tudomány Ünnepén tartott előadásában, hozzátéve, hogy legalábbis Magyarországon lesz, még akkor is, ha a klímaváltozás forgatókönyvei közül a legrosszabb valósul meg. Hogy a Föld teljes lakosságának lesz-e kenyere, az már nem a növénynemesítőkön, nem a kutatókon múlik – mondta.

A tudományünnepi előadások videója az MTA honlapján érhető el.