Természeti emlékekként védetté nyilvánítják a magyarországi kaptárköveket. A rendelet november 4-én lép életbe.
A kaptárkő olyan természetes állapotú vagy ember alakította sziklaalakzat,
melynek felületén egy vagy több faragott, kultúrtörténeti jelentőségű
fülke, esetenként egyéb megmunkálás látható, ezért a táj- és
természetvédelem, valamint a kulturális örökségvédelem szempontjából
egyaránt értéket képviselnek – olvasható a földművelésügyi miniszter
rendeletében.
A védetté nyilvánítás célja a
természeti és kulturális jelentőségű kaptárkövek és közvetlen
természeti környezetük megőrzése, kutatásuk és természetvédelmi célú
bemutatásuk segítése. A rendelet november 4-én lép életbe.
A rendelet felsorolja a védett
kaptárköves területeket, megtalálható köztük a biatorbágyi Kő-hegy, a
budakeszi Kecske-hegy, a diósdi kőfejtők, az egerszalóki Menyecske-hegy
és az Öreg-hegy, az egri Mész-hegy, a sóskúti Kálvária-domb és a tardi
Pokol-oldal.
Az Ördögtorony nevű kaptárkő a Bükki Nemzeti Park természetvédelmi területén, Cserépfalu közelében. MTI fotó: Komka Péter
Természeti emlékekként védetté nyilvánítják a magyarországi kaptárköveket
A földművelésügyi miniszter november 4-én életbe lépő 17/2014. (X. 27.) FM rendelete
alapján természeti emlékekként védetté nyilvánítják a magyarországi
kaptárköveket. A védetté nyilvánítás célja a természeti és kulturális
jelentőségű kaptárkövek és közvetlen természeti környezetük megőrzése,
kutatásuk és természetvédelmi célú bemutatásuk segítése.
Csordás-völgy, 2. kúp Királyszéke télen Képek: Baráz Csaba
A rendelet előzménye, hogy a Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület 2011.
február elején levelet írt az akkori Vidékfejlesztési Minisztérium
környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkárának,
dr. Rácz Andrásnak a Kaptárkövek védetté nyilvánításának
tárgyában. 2011. szeptember 6-án a fülkés sziklák védetté
nyilvánításával és természetvédelmi kezelési tervével kapcsolatos
megbeszélést hívott össze a Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti
Parki és Tájvédelmi Főosztálya. A találkozón a minisztériumi
munkatársak mellett részt vettek az érintett nemzetipark-igazgatóságok
(földtani és tájvédelmi, védetté nyilvánítási feladatokat végző)
munkatársai, valamint a Kaptárkő Egyesület elnöke is. A megbeszélésen
eldőlt, hogy az ex lege védettség helyett célszerűbb természeti
emlékként megóvni a kaptárköveket.
A Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztálya részére
megállapított feladatoknak megfelelően összeállította a fülkés sziklák
lelőhelyeire vonatkozó kezelési terv dokumentációk tartalmi
útmutatóját, valamint megfogalmazta a feladatokat és elkészítette azok
ütemezését, melyekbe aktívan részt vállalt Egyesületünk. A kaptárkövek
védetté nyilvánítási kezdeményezésének története természetesen jóval
korábbra megy vissza. A megalapozó kutatásokat, vizsgálatokat,
topográfiai felvételezéseket Mihály Péter a hatvanas évek elején kezdte
meg, amit Baráz Csaba és Egyesület folytatott.
A kaptárkövekről és a természetvédelmi
oltalom kezdeményezéséről a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kiadásában
megjelenő Zöld Horizont 2009. decemberi száma (4. évfolyam, 3. szám) nyújt
áttekintést. Egyesületünk tevékenységét, valamint annak elismerését
(az Európai Táj Egyezmény Nemzeti Koordinációs Bizottság által az
Európa Tanács Táj Díjára történő felterjesztésére kiírt pályázaton
elért első helyezését) pedig a Zöld Horizont 2006 decemberi és a 2011 májusi számai ismertetik.
Kommentáld!