Természet: LÓCZI LAJOS - GEOLÓGUS, EGYETEMI TANÁR, FÖLDRAJZTUDÓS

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 736 fő
  • Képek - 17198 db
  • Videók - 6839 db
  • Blogbejegyzések - 16043 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 736 fő
  • Képek - 17198 db
  • Videók - 6839 db
  • Blogbejegyzések - 16043 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 736 fő
  • Képek - 17198 db
  • Videók - 6839 db
  • Blogbejegyzések - 16043 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 736 fő
  • Képek - 17198 db
  • Videók - 6839 db
  • Blogbejegyzések - 16043 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

 

 


Lóczy Lajos.jpg
Életrajzi adatok
Nemzetiség Flag of Hungary.svg, magyar
Született  Magyarország, Pozsony,
1849. november 4.
Elhunyt  Magyarország, Balatonfüred,
1920. május 13. (70 évesen)
Pályafutása
Szakterület földrajztudomány, geomorfológia, geológia, tudománytörténet,
Jelentős munkái rétegtanban és őslénytanban is kiemelkedő eredményeket ért el.
Tudományos publikációk száma kétszáz körüli
Jelentős tervfeladatai

Híresek voltak néprajzi, régészeti és történeti gyűjtései.

 

 

 

 

Lóczy Lajos, dr., Lóczi (Pozsony, 1849. november 4.Balatonfüred, 1920. május 13.) magyar geológus, geográfus, egyetemi tanár, földrajztudós, az Magyar Tudományos Akadémia tagja. A magyar földtan és földrajz kiváló tudósa. Életművéből kiemelkedik és nagy nemzetközi visszhangot is kiváltott a Széchenyi Béla vezette kelet- ázsiai expedíció tagjaként végzett tudományos felfedező- feltáró tevékenysége.

 

 

KELET - ÁZSIAI EXPEDÍCIÓ - Lóczy Lajos részvételével

 

 

Széchenyi Béla kelet-ázsiai expedíciója 1877-1880

Széchenyi Béla

Széchenyi Béla expedíciójának céljául a térképezést, földtani felmérést, a növény- és állatvilág, valamint a kínai nyelvek tanulmányozását tűzte ki. Az expedíciónak Széchenyi Bélán kívül három tagja volt: Kreitner Gusztáv osztrák térképész főhadnagy, Szentkatolnai Bálint Gábor nyelvész, aki azonban betegsége miatt visszafordulni kényszerült, és a geológus, geográfus Lóczy Lajos. Tengeren utaztak Triesztből Sanghajba. Sanghaj-Tunhuang-Kuku-nor-Jünnan-Rangoon (Burma) útvonalat járták be.

 

Az expedíció értékes néprajzi és természettudományos gyűjteménnyel tért vissza. A terepen végzett munkában a vezető szerepet Lóczy játszotta, s az ő nevéhez fűződnek az expedíció legfontosabb tudományos eredményei Belső-Ázsia és Nyugat-Kína geomorfológiája és paleontológiája területén (a Transzhimalája, valamint a sikkimi takaróredős hegységszerkezet felismerése; a Góbi keletkezését magyarázó elmélet kialakítása; a tunhuangi Ezer Buddha barlangjainak ismertté tétele). Az expedícióról a húsz hazai és külföldi szakember bevonásával elkészült „Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utazásának (1877-1880) tudományos eredményei” c. három kötetes munka számolt be.


Hazatérése után, 1874. december 2-án Krenner József ajánlására kinevezték a Magyar Nemzeti Múzeum ásvány- és őslénytárához segédőrnek. Lóczy geológiai munkásságát a Hegyes-Drócsában kezdte meg. Erről a hegységről szólnak az 1876-ban és 1877-ben a Földtani Közlönyben, majd 1883-tól 1888-ig a Földtani Intézet ’Évi Jelentés’-eiben megírt közleményei. 1877. november 1-jétől 1880. május 1-jéig részt vett gr. Széchenyi Béla Kelet-ázsiai expedíciójában és beutazta Kína nagy részét. Kiválasztását Pulszky Ferencnek, a múzeum akkori vezetőjének és Eduard Suess bécsi geológus professzornak köszönhette.

 

Az itt gyűjtött hatalmas anyagból készített monográfiája tette híressé. Ebben írta le először a Himalája áttolódásos tektonikáját, valamint a Transzhimalája vonulatot. Megalapozta Belső-Ázsia és Nyugat-Kína geomorfológiai kutatását, és úttörő munkát végzett a terület fosszilis emlőseinek és puhatestűinek leírásában is.

 

Lóczy hazatérése után még két évig a Magyar Nemzeti Múzeumban dolgozott, továbbra is segédőrként; 1883-tól, mint a Földtani Intézet osztálygeológusa a bánsági hegyvidék geológiai felvételezését végezte. 1886-ban a technikai geológia rendkívüli tanárának hívták meg a József nádor Műegyetemre.

 

Hunfalvy János halála után, 1889-ben a budapesti tudományegyetemen a földrajz rendes tanáraként adott elő az Egyetemes Földrajzi Tanszéken, melynek megbízott vezetője lett. Földrajzi szemináriumot is szervezett. Csaknem harminc évig tanított itt. 1904-1905-ben a Bölcsészettudományi Kar dékánja is volt.

 

A tanulmányi kirándulásokat rendszeresítette, az útiköltségeket leginkább Semsey Andor adományozta, aki körülbelül 100 ezer koronával támogatta ezt a célt. Hallgatóival beutazta a Balaton vidékét, a Duna-Tisza közét, bemutatta nekik a félegyházi, soltvadkerti és bugaci pusztákat, végigvezette őket a delibláti homoksivatagon és az Al-Duna zuhatagjain. Kirándulásainak csakhamar híre terjedt a német egyetemeken is, és nemsokára csapatostul jöttek a bécsi és boroszlói hallgatók. Külföldi utazásokra is elvitte hallgatóit. Így 1897-ben Entz Géza társaságában Boszniát, Hercegovinát és Dalmáciát ismertette meg hallgatóival, 1899 tavaszán 15 hallgatóval és tanársegédeivel beutazta egész Olaszországot, Anconától Palermóig. Hallgatóival járt Finnországban, Bulgáriában, Törökországban, kétszer volt Oroszországban, meglátogatva a Kis- és Nagy-Kaukázust. 1902 júniusában a Kaukázusba vitte 12 hallgatóját, akiket Déchy Mór Odesszában élő hírneves geográfus hazánkfia vendégelt meg. 1907. március-április havában Kövesligethy Radó, Cholnoky Jenő és Erődi Kálmán tanárok társaságában – 24 hallgatóval – újból beutazta Itáliát.

 

Kiváló geográfusiskolát teremtett, a magyar földrajztudományt a világ élvonalába emelte. Nevesebb tanítványai: gróf Teleki Pál, Cholnoky Jenő, Bátky Zsigmond, Erődi Kálmán, Kogutowicz Károly, Littke Aurél és Prinz Gyula geográfusok, báró Nopcsa Ferenc, Böckh Hugó, Kormos Tivadar, Laczkó Dezső, László Gábor, Sréter Zoltán és Vitális István geológusok voltak. Párhuzamosan 1902-től 1908-ig az egyetemi Földrajzi Intézet igazgatói tisztét is ellátta. 1908-tól, továbbra is megtartva egyetemi tanári címét és jellegét, a Földtani Intézet igazgatója lett. Utolsó munkában töltött évében, 1919-ben helyettes államtitkári címmel vezette az intézményt...

 

1916-1918-ban a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából Szerbiában, Makedóniában és Albániában vezetett expedíciót, amelynek feladata e területek geológiájának, geográfiájának, botanikájának, archeológiájának, népművészetének és történetének megismerése volt. Ebben az expedícióban már fia, ifj. Lóczy Lajos, szintén geológus-geográfus is részt vett. A délkelet-európai kutatóexpedíció eredményei csak 1924-ben Berlinben jelentek meg. 1918 novemberében első elnöke lett a Területvédő Ligának, ahonnét (lemondva többi pozíciójáról is)

 

1919 tavaszán nyugdíjba ment, és balatonarácsi kúriájába vonult vissza.

 

 

Lóczy Lajos munkásságának fénypontja balatoni kutatásaiban van. 1892-ben Arad megyei szőlőbirtokát nővérére bízván, nyári tartózkodás céljából Balatonfüred közelében, Cholnoky László veszprémi ügyvéd villája szomszédságában úri házat vásárolt, ahonnét kutatásait halála napjáig végezte.

 


1891-től a Balaton és környéke földtani kutatását kezdte meg.

 

Mint intézeti igazgató megszervezte a Balaton-kutatást, amelyre jellemző volt az interdiszciplinaritás: a geológiától a meteorológiáig, a biológiától az etnográfiáig koordinálta a szakemberek munkáját. Az általa szerkesztett Balaton-monográfia és az ahhoz kapcsolódó földtani térkép ma is alapját képezi az e területen folyó tudományos kutatásnak. E munkáját a Magyarhoni Földtani Társulat 1915-ben Szabó József-emlékéremmel tüntette ki.


Életéből több mint két évtizedet a Balaton-kutatásnak szentelt. A Balaton tudományos tanulmányozása című monográfia 32 kötetben jelent meg. A Balaton környékének geológiája című művével az MTA nagyjutalmát nyerte. A Bakonnyal kapcsolatos tudományos kutatásai összekapcsolódnak a Balaton-felvidékkel. A Bakony földtani szerkezete című tanulmánya 1910-ben, a Földtani Közlönyben jelent meg.

 

Balatonfüreden a róla elnevezett gimnázium falán tábla hirdeti emlékét, az intézmény előtt áll bronz mellszobra, Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása. Sírköve a balatonarácsi református temetőben, emléktáblája a Balatoni Panteonban és a róla elnevezett barlang bejáratánál van. A balatoni kutatásokat Csopakról irányította, ahol tábla őrzi emlékét.

 

 

A balatonfüredi szanatóriumban hunyt el 1920. május 13-án.

 

 

 

Az arácsi templomok közelében, a Lóczy Lajos utcában van az arácsi ótemető. Itt található a magyar földtan és a Balaton-kutatás legnagyobb alakjának, Lóczy Lajosnak a sírja is.

Címkék:

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Rádiné Zsuzsa írta 8 órája a(z) Időjárás és ember kapcsolata – HUMÁNMETEOROLÓGIA fórumtémában:

NAGYON KÖNNYEN MEGFÁZHAT, HA NEM VIGYÁZ...

Rádiné Zsuzsa írta 8 órája a(z) IDÉZETEK fórumtémában:

Ámulj a létezés csodáján, és örvendezz, hogy megélheted! ...

Rádiné Zsuzsa írta 8 órája a(z) Wass Albert: ŐSZI DAL képhez:

Wass_albert_oszi_dal_2105504_8905_s

Elmentek már a madarak, a fecskék Csak mi...

Rádiné Zsuzsa 8 órája új képet töltött fel:

Wass_albert_oszi_dal_2105504_8905_s

Rádiné Zsuzsa írta 8 órája a(z) MAI NAPI KALENDÁRIUM fórumtémában:

SZEPTEMBER 19. EZEN A NAPON - Megszületett...

Miclausné Király Erzsébet 10 órája új blogbejegyzést írt: Tamási Áron: TÜNDÉRI KECSKE

Miclausné Király Erzsébet írta 10 órája a(z) SZÉP VERSEK fórumtémában:

Aranyosi Ervin: MERENGÉS... Gyönyörködöm a színes...

Rádiné Zsuzsa 10 órája új blogbejegyzést írt: TAMÁSI ÁRON - Kossuth-díjas magyar író

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu