Fotó: Uniwersytet Wrocławski
A Góbi jelenleg a világ második legnagyobb sivatagja, néhány nomád család kivételével teljesen lakatlan, semmi úthálózat. Évezredekkel ezelőtt azonban a körülmények a mainál jóval kedvezőbbek voltak az élet számára.
Józef Szykulski, a Wroclawi Egyetem Régészeti Intézetének kutatója a PAP lengyel hírügynökségnek elmondta, hogy a ma már kiszáradt tavak partján az emberek táborokban éltek, és az állatvilág is sokszínű volt.
A lengyel régészek főként kőeszközökre bukkantak a feltárások során. „A felfedezett eszközök különféle formái és a nyers kő megmunkálásának különféle technikái arra utalnak, hogy az egyes helyek a történelem különböző periódusaiban többször is lakottak voltak" - hangsúlyozta Szykulski professzor.
Fotó: Uniwersytet Wrocławski
A fellelt legősibb eszközöket a középső kőkorszakban (200 ezer-40 ezer évvel ezelőtt) készítették. A régészek találtak későbbi korokból származó tárgyakat, köztük malomköveket, csiszolóköveket és kőedénymaradványokat.
A professzor szerint az egyik legérdekesebb felfedezésük egy 11 darabból álló, jáspisból készült gyűjtemény. Ezekre egy hegycsúcs közelében bukkantak. A kutatók szerint ez a hely tökéletes megfigyelőpont volt, ahonnan jól szemmel lehetett tartani az alatta húzódó völgyet és a távoli sztyeppét. Az itt talált eszközök formái és megmunkálásuk technikája arra utal, hogy a tárgyak mintegy 40 ezer évesek lehetnek.
A régészek találtak három nagy méretű kikövezett sírt is, amelyek valószínűleg a vaskorból valók. A lengyel régészek 2016 májusában végeztek ásatásokat a Góbi-Altaj hegység déli térségében.
.png)
Kommentáld!