Ma van a Magyar Szabadság Napja

Az Országgyűlés 2001. május 8-i ülésén döntött erről az emléknapról. 12 évvel ezelőtt, 1991. június 30-án fejeződött be hivatalosan a szovjet csapatok kivonása Magyarországról. 1944. március 19-e óta először nem állomásozott idegen katona magyar földön. Az 1990. március 10-én Moszkvában megkötött magyar-szovjet kormányközi egyezmény 1991. június 30-át rögzítette a kivonulás befejezéseként, a szovjet alakulatok távozása azonban a tervezettnél két héttel hamarabb megtörtént.

A hazánkban állomásozó Déli Hadseregcsoport 1990 márciusában kezdte meg kivonulását Magyarországról. A felszereléseket, harcászati eszközöket és a lebontott laktanyák épületelemeit a záhonyi átrakó pályaudvaron létesített katonai rakodóbázison tették át a magyar szerelvényekből a szovjet vagonokba. A több mint egy éves művelet során a szovjet fél végig tartotta a “menetrendet”: a katonák naponta egy-egy szerelvényt indítottak útnak a szomszédos ország közeli-távoli vidékeire. A személyi állomány kivonása ezzel párhuzamosan zajlott. Az első, szovjet katonákat hazaszállító katonavonat, amely a Veszprém megyében szolgálatot teljesített harckocsiezred egy gépesített lövész zászlóalját vitte a Szovjetunióba, 1990. március 13-án hagyta el Magyarország területét.

Az utolsó szerelvény indítása előtt

A következő 15 hónap folyamán összesen másfélezer, katonákat és eszközöket szállító szerelvény távozott az országból. A hatalmas mennyiségű eszköz és személy szállítása nagy munkát, de jelentős árbevételt is hozott a MÁV-nak. Az 1991. június 16-án elindult utolsó katonavonat a felszámolt rakodóbázisok felszereléseit vitte magával.

Az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy, a hazánkból kivonult Déli Hadseregcsoport parancsnoka 1991. június 19-én 15 óra 01 perckor a záhony-csapi hídnál lépte át a magyar határt.

Mindezeknek emléket állítva az Országgyűlés 2001. május 8-án elfogadta az ország szabadsága visszaszerzésének jelentőségéről és a Magyar Szabadság Napjáról szóló koalíciós előterjesztést, amely június 19-ét – az utolsó idegen megszálló katona Magyarországról történt távozása emlékére – nemzeti emléknappá, június hónap utolsó szombatját (2003-ban: június 28.) a Magyar Szabadság Napjává nyilvánította.

Magyar Szabadságért díj

A Magyar Szabadságért díj a Magyar Szabadság Napja Alapítvány által 2000-ben alapított díj, amelyet minden évben "olyan személyiségek kaphatják meg, akik az elmúlt évtizedekben tevékenységükkel nagyban hozzájárultak Magyarország függetlenségéhez, demokratikus fejlődéséhez" ^[1].

A magyar szabadság napját minden év június utolsó hétvégéjének szombatján tartják meg, a szovjet csapatok 1990. június 19-i Magyarországról történő kivonulásának, az ország függetlensége visszanyerésének emlékére. ^[2]

Díjazottjai 

• 2000 – Nemeskürty István író
• 2001 – Antall Józsefné, Antall József volt miniszterelnök özvegye
• 2002 – Kormorán (együttes)
• 2003 – Makovecz Imre építész
• 2004 – Csoóri Sándor író
• 2005 – Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja alelnöke
• 2006 – Pozsgay Imre egyetemi tanár, volt államminiszter
• 2007 – Sebestyén Márta énekesnő
• 2008 – Grosics Gyula, az Aranycsapat kapusa
• 2009 – Tempfli József nagyváradi megyés püspök és Rózsás János gulágot megjárt író
• 2010 – Bánffy György (színész)
• 2011 – Markó Béla erdélyi magyar költő, politikus^[3]
• 2012 – Mádl Dalma, Mádl Ferenc özvegye^[4]