Az Országgyűlés 2001. május 8-i ülésén
döntött erről az emléknapról. 12 évvel ezelőtt, 1991. június 30-án
fejeződött be hivatalosan a szovjet csapatok kivonása Magyarországról.
1944. március 19-e óta először nem állomásozott idegen katona magyar
földön. Az 1990. március 10-én Moszkvában megkötött magyar-szovjet
kormányközi egyezmény 1991. június 30-át rögzítette a kivonulás
befejezéseként, a szovjet alakulatok távozása azonban a tervezettnél két
héttel hamarabb megtörtént.
A hazánkban állomásozó Déli
Hadseregcsoport 1990 márciusában kezdte meg kivonulását Magyarországról.
A felszereléseket, harcászati eszközöket és a lebontott laktanyák
épületelemeit a záhonyi átrakó pályaudvaron létesített katonai
rakodóbázison tették át a magyar szerelvényekből a szovjet vagonokba. A
több mint egy éves művelet során a szovjet fél végig tartotta a
“menetrendet”: a katonák naponta egy-egy szerelvényt indítottak útnak a
szomszédos ország közeli-távoli vidékeire. A személyi állomány kivonása
ezzel párhuzamosan zajlott. Az első, szovjet katonákat hazaszállító
katonavonat, amely a Veszprém megyében szolgálatot teljesített
harckocsiezred egy gépesített lövész zászlóalját vitte a Szovjetunióba,
1990. március 13-án hagyta el Magyarország területét.
Az utolsó szerelvény indítása előtt
A következő 15 hónap folyamán összesen
másfélezer, katonákat és eszközöket szállító szerelvény távozott az
országból. A hatalmas mennyiségű eszköz és személy szállítása nagy
munkát, de jelentős árbevételt is hozott a MÁV-nak. Az 1991. június
16-án elindult utolsó katonavonat a felszámolt rakodóbázisok
felszereléseit vitte magával.
Az utolsó szovjet katona, Viktor Silov
altábornagy, a hazánkból kivonult Déli Hadseregcsoport parancsnoka 1991.
június 19-én 15 óra 01 perckor a záhony-csapi hídnál lépte át a magyar
határt.
Mindezeknek emléket állítva az
Országgyűlés 2001. május 8-án elfogadta az ország szabadsága
visszaszerzésének jelentőségéről és a Magyar Szabadság Napjáról szóló
koalíciós előterjesztést, amely június 19-ét – az utolsó idegen
megszálló katona Magyarországról történt távozása emlékére – nemzeti
emléknappá, június hónap utolsó szombatját (2003-ban: június 28.) a
Magyar Szabadság Napjává nyilvánította.
Magyar Szabadságért díj
A Magyar Szabadságért díj a Magyar Szabadság Napja Alapítvány által 2000-ben
alapított díj, amelyet minden évben "olyan személyiségek kaphatják meg,
akik az elmúlt évtizedekben tevékenységükkel nagyban hozzájárultak
Magyarország függetlenségéhez, demokratikus fejlődéséhez" [1].
A magyar szabadság napját minden év június utolsó hétvégéjének
szombatján tartják meg, a szovjet csapatok 1990. június 19-i
Magyarországról történő kivonulásának, az ország függetlensége
visszanyerésének emlékére. [2]
Díjazottjai
Kommentáld!