mottója: "Egymilliárd turista, egymilliárd lehetőség"

Budapest -  A Turizmus világnapja alkalomból számos vendégbarát akciót hirdettek a turisztikai szolgáltatók és szakmai szervezetek a Magyar Turizmus (MT) Zrt. felhívására, a rendezvénysorozat idei mottója is a turizmusban rejlő számtalan lehetőségre és a világ turistáinak növekvő számára hívja fel a figyelmet.

Az ENSZ Turisztikai Világszervezetének (UNWTO) kezdeményezésére a turisztikai ágazat 1980 óta minden évben szeptember 27-én ünnepli a Turizmus világnapját, Magyarországon az idén már ötödik alkalommal ünneplik a világnapot, amelynek idei mottója: "Egymilliárd turista, egymilliárd lehetőség". A Turizmus világnapján átadják "

Az év ökoturisztikai létesítménye 2015" díjakat is.

Szeptember 27-én vasárnap a Tourinform hálózatnak köszönhetően az egész országban változatos programok és akciók lesznek. A cél ezúttal is az, hogy a turisztikai szakma és a lakosság figyelmét felhívják a vendégszeretetre, a vendégbarát viselkedés jelentőségére, a folyamatos szemléletformálás szükségességére. Az akcióval azt is tudatosítani kívánják a szervezők, hogy a turizmus fontos szerepet tölt be a magyar gazdaságban.

Turizmus

A turizmus fogalmán egyrészt az ember állandó életvitelén és munkarendjén (lakásán és munkahelyén) kívüli valamennyi helyváltoztatását és tevékenységét értjük, bármi legyen azok konkrét indítéka, időtartama és célterülete. A turizmus másrészt az ezzel kapcsolatos igények kielégítésére létrehozott anyagi-technikai és szervezeti feltételek, valamint szolgáltatások együttese. Két alapvető formája a hivatásturizmus és a szabadidő-turizmus.

• A hivatásturizmus a foglalkozással kapcsolatos helyváltoztatások során végzett szakmai és szabadidő-tevékenységek együttese.
• A szabadidő-turizmus az állandó lakáson kívüli szabad időben végzett és szabadon választott tevékenységek összessége, amelyeket az ember változatosságigénye motivál.

A turizmus egyrészt a turisták tevékenysége, másrészt és tágabb értelemben az idegenforgalom névvel is jelölt gazdasági ágazat, amely a turistatevékenységek, köré szerveződő szolgáltatásokon és intézményeken alapul. A nem hétköznapi életvitelhez tartozó helyváltoztatások és utazások körében nem érintjük a népvándorlásokat, háborúkat, bár azok is nagymértékű helyváltoztatással járnak. A turizmus fő szereplője nem a hódító vagy véglegesen menekülő, hanem a külvilágot békésen megismerni vágyó és az állandó környezetébe visszatérő ember.

A turizmus rendszere és környezete

Bővebben: A turizmus rendszere

Az emberi tevékenységek és bonyolult kapcsolatok bonyolult rendszerének részét képezi a turizmus is. Ezek a tevékenységek kölcsönösen függenek egymástól és befolyásolják egymást. (tudomány→technika→politika→gazdaság→kultúra→turizmus)

A turizmust rendszerként felfogva kell meghatározni:

• a környezetét
• fő elemeit (összetevőit, alkotórészeit, alrendszereit)
• ezek funkcióit és kölcsönhatásait, valamint
• az egész működési mechanizmusát

A természet valamennyi társadalmi és gazdasági jelenség kerete, illetve meghatározója. A települések és a fő gazdasági tevékenységek alapvetően a természeti adottságok függvényében alakultak ki a különböző térségekben. A hagyományos ipari vagy mezőgazdasági szerkezetet a szolgáltatási szektor fejlődése jelentősen módosítja. Ezen belül a turizmus napjainkra az egyik legfontosabb területfejlesztési tényezővé vált. Különösen a mezőgazdasági művelésre alkalmatlan, az ipari fejlődésre sem kellően alkalmas területek hasznosítására nyújt jó lehetőségeket a turizmus fejlesztése, főleg ahol szép a természeti környezet. Ezt a tengerpartokon vagy a hegyekben kifejlesztett üdülőközpontok világszerte jól bizonyítják.

A társadalmi-gazdasági tényezők meghatározói és formálói a turizmus fejlődésének. A diszkrecionális jövedelmek és a fizetett szabadság elterjedése volt a feltétele a tömegszerűség kibontakozásának a kereslet oldalán. A kínálat kialakulása részben a tudomány és technika (elsősorban a közlekedéstechnika), részben az általános gazdasági fejlődés függvénye, illetve a kereslet növekedését követte. A politikai tényezők elsősorban a nemzetközi utazások lehetőségét befolyásolják (elzárkózás, illetve nyitottság). A kulturális szint az utazási motivációkra hat. A kultúra a turizmusban az egyik legfontosabb vonzerő (műemlékek, múzeumok, fesztiválok, világesemények, pl. az olimpiai játékok).

A turizmusszektor egy sor, egymással kapcsolatban álló szervezetből áll, amelyek közös célért tevékenykednek. Ez pedig a lakóhelyüktől távollévő emberek fogyasztói igényeinek kielégítése.

Ez valóban egy körülhatárolható rendszer az alábbi jellemzőkkel.

• nyitott: a környezetével kölcsönhatásban áll
• összetett és változatos: a kis családi vállalkozásoktól kezdve a nagy multinacionális vállalatokig mind a turista igényeinek kielégítését célozzák
• dinamikus: az állandóan változó piacon tevékenységünk hatásainak folyamatos figyelemmel követése, és az azok alapján szükséges korrekció azonnali elvégzése révén a lehetséges célok elérését biztosítani
• interdependens: a szállodák, éttermek, a közlekedési eszközök, az attrakciók, az utazásszervezők, az utazási irodák, az üzletek, a szórakozóhelyek, az állami és a helyi turisztikai szervek mind függenek egymástól, a turista igényeinek kielégítésében mindnek megvan a szerepe. Ha csak egyetlen igény kielégítetlen marad, az egész utazás rossz élménnyé torzul, a turista nem tér vissza többé, az ismerőseinek rossz hely hírét költi.
• a turizmus két alrendszerre, a keresletre és a kínálatra oszlik. Ezek egyúttal a turizmus piacának is fő összetevői. A kereslet és a kínálat összetevői az ábrán láthatók.

A turizmus felosztása

A turizmus sokrétűsége, bonyolultsága miatt a turizmus fajait igen nehéz csoportosítani. Különféle szempontok alapján születtek már elhatárolások, de mivel a turizmus egyes ágazatai több csoportosításba is beleférnek, egyértelmű elhatárolásuk még várat magára. A hágai kongresszus felosztását követően alapvetően két nagy csoportba lehet az egyéni és a társas turizmust felosztani.

Ezek a hivatásturizmus vagy szakmai turizmus és a szabadidős turizmus.

A felosztások lehetnek még: cél és motiváció szerint, földrajzi kiterjedés szerint (belföldi, külföldi), időtartam szerint (hosszú turizmus, azaz, minimum négy vendégéjszaka eltöltése idegen helyen, rövid turizmus, tranzit jellegű, átutazó vagy közeli helyre tartó, illetve hétvégi látogatások), évszak, életkor, létszám szerint (társas turizmus: csoportos utazással szervezett, például klubok, intézmények együttes utazása, tömegturizmus, egyénileg szervezett utazás, egyedülállók utazása), gazdasági mérlegre hatása szerint vagy az utazás iránya szerint: (aktív turizmus – az adott országba való beutaztatás, passzív turizmus – az adott országból való kiutaztatás), szociális környezet szerint (támogatott vagy szociálturizmus) és a környezettel való kapcsolat szerint ( ökoturizmus és falusi turizmus).

Hivatásturizmus

A hivatásturizmus a foglalkozással kapcsolatos helyváltoztatások során végzett szakmai és szabadidő-tevékenységek együttese.

Fajtái:

• üzleti turizmus,
• konferenciaturizmus,
• kiállítások (kereskedelmi és szakmai),
• A szabadidős turizmusból átvett kategóriák, melyek általában a szakmai rendezvények mellékeseményeit jelentik (városnézés, körturizmus, wellnesz, természetjárás),
• munkával kapcsolatos utazások (pl. diplomáciai út), Lásd még:→ VIP személy
• incentív utazások.

Szabadidős turizmus

A szabadidő-turizmus az állandó lakáson kívüli szabad időben végzett és szabadon választott tevékenységek összessége, amelyeket az ember változatosság-igénye motivál.

• természetjárás: Egy meghatározott útvonal bejárására vagy megadott cél elérésére irányuló, többnyire természeti környezetben folytatott, sportolással egybekötött kirándulás, az úgynevezett túra (gyalogtúra, teljesítménytúra, kerékpártúra, vízitúra, hegymászó túra, barlangtúra, lovastúra, sítúra stb.) Ez gyakran védekezés a civilizációs stressz ellen: a szabadidő olyan eltöltését jelenti, amikor a városi ember elhagyja a mesterségesen kialakított környezetét, és megpróbál természetesebb környezetbe eljutni.
• üdülőturizmus: Endogén ^[4] tényezőkből indul neki a turista a vakációnak. Az üdülőturizmus során egy helyen vagy egy régióban tartózkodik a vendég. (Az ideépített fogadóképesség egy vagy két szezonos pl. a termálturizmus).
• ajtái a városnézés, a körutazás és a rokonlátogatás.

• egészségturizmus: gyógyfürdő, wellnesz
• szociálturizmus
• vallási turizmus: zarándokút
• sportturizmus, amely lehet aktív (síturizmus, lovasturizmus stb.) és passzív (szemlélője a sportnak (Formula–1, olimpia, világ- és Európa-bajnokságok)
• különleges turizmus: hobbiturizmus, szexturizmus, bevásárlóturizmus,
  • kalandturizmus: A turizmus extrémebb fajtái közé tartozik, célja a különlegesen veszélyes élmények (túlélő-túra pl.:dzsungel), a társadalomból való kiszakadás (kis tengeri sziget).
  • űrturizmus, amely igazában még nem turizmus.