Köszönöm szépen Kedves Géza ezt az irást ,melynek következtében jó néhány gondolattal és érzelemmel gazdagodva egyre közelebb kerülök annak megértéséhez,mit is jelent a magyar állampolgárság lehetősége a kűlföldön élő magyarok számára.

Előzmény

Válasz

Szia Géza ! Ha van valami anyagod, képek hozzá, bármi hozd, vagy írd meg, hol keresek utána.

Válasz

Oseink kuzdelme napjainkban is tart

Az elmúlt hetek magyarellenes hangulata is rányomta bélyegét a Siculicidium 248. évfordulója alkalmából elhangzott ünnepi beszédekre. A madéfalvi vérengzések tiszteletére szombaton tartott megemlékezést a helyi lakosokon kívül magas rangú politikusok, illetve több székelyföldi település képviselője is megtisztelte jelenlétével. Külön színfoltját jelentették az eseménynek a Pusztinai Házért Egyesület népviseletben megjelent tagjai, valamint a csíkszentimrei Zöld Fák fúvószeneka

A korábbi évekhez hasonlóan, ezúttal is piros-fehér-zöldbe öltözött Madéfalva, szombaton a település számos portáján felfedezhettük a nemzeti lobogót. A tragikus események évfordulója alkalmából szervezett megemlékezés a Jézus Szíve-templomban ünnepi szentmisével kezdődött, ezt a Zöld Péter Általános Iskola tanulóinak előadása követte. Az ünneplő közösség a Siculicidium emlékműhöz átvonulva méltatta a hősöket.

Az a hit, összefogás, szabadságszeretet, amellyel őseink megpróbáltak ellenállni a zsarnok uralom akaratának, megpróbálták megvédeni jogaikat, szabadságukat, a mai székely nemzetnek is biztosítaná a fennmaradást, ha minden egyes székely ember lelkében ezek megszületnének, megújulnának, megerősödnének, ha mindannyian rendelkeznénk ilyen erényekkel, tulajdonságokkal – indította az ünnepi beszédek sorozatát Szentes Csaba. Madéfalva polgármestere kifejtette, a község lakóinak az emlékezés ennél is több üzenetet hordoz, hiszen a madéfalvi veszedelem eseménye mélyebben vésődött a településen lakók lelkébe. Egyrészt azért, mert a kioltott életek többsége madéfalvi volt, másrészt pedig mert éppen Madéfalván következett be a székely nemzet történelmének gyásznapja. „Zsarnoksággal telített világunkban törekednünk kell arra, hogy a múlt ismeretét és példáját szem előtt tartva erősítsük meg közösségünket” – hangsúlyozta az elöljáró.

Ezt követően Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szólt a jelenlevőkhöz, beszédében a jelenkori megpróbáltatásokra is kitérve. „Ma nem ágyúval lőnek ránk, hanem szavakkal, tettekkel próbálják meg elvenni a történelmünket. Azt üzenjük azoknak innen Madéfalváról, akiknek a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium homlokzatán lévő címer szúrja a szemét, hogy ne zavarja őket a mi történelmünk, ne zavarja őket az, ami a mi értékünk, a mi múltunk. És akkor lehet egyetértés, akkor lehet építkezés. A történelmet nem lehet eltörülni, a történelmet nem lehet meghamisítani. A történelmet nem lehet zárójelbe tenni, csak ideig-óráig, ahogy azt sokszor és sokan megpróbálták. Azt üzenjünk innen Madéfalváról, hogy a székely emberek, az erdélyi magyarok szabadságszerető emberek. Tisztelik azt, aki tiszteli őket, szeretik a szabadságot, és szeretnek a saját sorsukról dönteni. Madéfalva üzenete ezt is tartalmazza” – utalt a legújabb magyarellenes román sajtóhadjáratra beszéde végén az RMDSZ elnöke.

A felszólalok sorában Tánczos Barna vidékfejlesztési államtitkár következett. „Napjainkban nem karddal, ágyúval vagy fegyverrel kell harcolnunk, hanem a diplomácia, a politika fegyverével kell kiharcoljuk azt, ami nekünk kijár. Azt, hogy Székelyföld a miénk maradhasson, hogy Székelyföldön jövőnk, életünk legyen” – fogalmazott beszédében az államtitkár.

Kihangsúlyozta, Székelyföld a miénk, a székelyeké. Hiszen egy földterület, függetlenül attól, hogy melyik ország, melyik uralom része, azé, aki munkájának verejtékével öntözi, azé, aki érte életet, vért áldoz, azé, aki fejleszti, aki elődeihez méltón és hasonlóan annak érdekében hoz áldozatot, hogy gyerekeinek, unokáinak itt jövője legyen.

„Ez az évszázadokra visszanyúló harc közel sem ért véget, korunkban sem lankadhatnak képzeletbeli lármafáink. Elmondhatjuk, szinte nincs hét, hónap, és bizonyára nincsen év közelmúltunkban, amikor ittlétünk jogosultságát ne vonta volna valaki kétségbe, amikor kiharcolt jogaink valamelyikéből ne akart volna valaki visszavenni” – hangzott el a politikus részéről. Tánczos Barna hozzátette, ilyen zavaros időkben gyakran kerülünk nyilvános vagy zártabb vitába, szópárbajba azzal kapcsolatban, hogy mitől is vagyunk mások, mitől érezzük magunkat különbnek, miért használunk más nemzeti szimbólumokat, miért érezzük magunkénak a magyar és a székely himnuszt. „Sokan vitatják talán napjainkig, hogy kik vagyunk, és honnan jövünk. Egy dolog biztos, lassan ezer éve, hogy itt vagyunk a Kárpát-medencében. És soha nem mondtuk magunkról azt, hogy keresztények voltunk Krisztus előtt, nem mondtuk, hogy népünk, nemzetünk bölcsőjénél Julius Caesar bábáskodott” – említette, leszögezve, ha valaki megküzdött, megszenvedett a megmaradásért, bizony a székelyek voltak az

Az ünnepi beszédek sorát dr. Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja zárta. Mint részéről elhangzott, talán 1764-ben találkozott először tömegesen a menni vagy maradni kérdésével a székelység, több ezrek életét változtatva meg örökre január hetedike. „Ma a szétszórtság ellenére újból feléledt a remény. Székelyföldön, Bukovinában megmaradt székelyek, de a távoli földrészekre került leszármazottak is újra egyesülhetnek a magyar állampolgárság kötelékében. A nemzet lélekben is újra egyesül, amely felébreszti az összetartozás érzését is. Az összetartozás ugyanis reményt jelent egy közösség, egy nemzet számára” – jelentette ki a főkonzul. A megemlékezés záróakkordjaként a jelenlevők elhelyezték a kegyelet koszorúit.

Válasz

Minden evben megemlekezunk a siculicidiumrol-szekelyirtasrol.Ha a SICVLIDICIUM szobol elhagyjuk az S betut a megmaradt romai szamokbol 1764 evszam jon ki.
Ettol az evtol kezdozott a szekelyek elvandorlasa kelet fele,Moldovaba,kesobb vissza Gyimeskbe,majd Bukovinaba, Bacskaba es Tolna videkere.Ez egy kulon tortenelem.

Válasz