 |
| A Sziléziai ház 1895-ben. Petrik Lajos felvétele |
120
évvel ezelőtt, 1895. június 2-án nyitották meg a Felkai-völgyben a Sziléziai
házat. A menedékház felépítésének körülményeiről, valamint az átadási
ünnepségről az alábbiakat olvashatjuk a Turisták Lapja 1895. évi 5-6. számában,
Petrik Lajos tollából:
„A
Turisták Lapjában már többször volt alkalmunk arról a serény tevékenységről
megemlékezni, melyet a M. K. E. Sziléziai Osztálya a Magas-Tátra érdekében
kifejt. Az ezen osztály élén álló férfiak külföldön hathatós propagandát
csináltak és kirándulások rendezésével a német turistákat a Magas-Tátra felé
irányították. Legtöbb érdemet szerzett e téren a Sziléziai Osztály tevékeny
titkára, dr. Ottó A. boroszlói tanár, ki a Grieben-féle Reisebibliothek
kiadásában megjelent úti kalauzával a külföldi, német turisták tanácsadója és
útmutatója lett. De a Sziléziai Osztály legszebb sikereit a gyakorlati téren
érte el. Működése terének a Felkai völgyet választván, kiépítette a Hosszútótól
a Lengyel-nyeregre vezető utat, úgy hogy ez a kirándulás valódi sétaúttá vált.
Ugyancsak a sziléziaiaknak köszönhetjük azt, hogy a Gerlachfalvi csúcs ma
eléggé könnyen és veszély nélkül mászható meg, mert a legrosszabb helyeken
lánczokat és vaskapcsokat alkalmaztak.
Ezt az
áldásos tevékenységét a Sziléziai Osztály végre egy a Felkai tó mellett lévő
mintaszerű menedékház felépítésével koronázta meg, mely menedékház, a régi
Hunfalvy-kunyhót pótolva, a körülötte fekvő csúcsok megmászásakor kitünő
szolgálatokat tesz a turistának.
 |
| A menedékház eredeti tervrajza |
A
sziléziaiak — mind lelkes, gyakorló turisták — érezvén ott egy kényelmes, jól
berendezett menedékház szükségét, gyors elhatározás után a terv megvalósításához
fogtak.
A szükséges pénzösszeget az egyesület 50 márkás részvényjegyek
kiadásával szerezte meg és ezeket az ügy iránt lelkesülő tagok oly gyorsan
elkapták, hogy egy áldozatkész Tátra-barát által felajánlott 1000 márkát
túljegyzés miatt vissza kellett utasítani. Ez a tény talán legjobban mutatja a
sziléziai turisták áldozatkészségét, mert a józan gondolkozású németek
tisztában lehettek azzal, hogy a menedékház részvényeinek magas árfolyama nem
lesz.
A
Sziléziai Osztály a pénz megszerzése után azonnal munkához fogott. Tavaly még
késő őszszel tető alá került a ház, melynek belső berendezését tavaszkor
befejezték úgy hogy pünkösd vasárnapján már ünnepélyesen felavathatták. A 8
szobás, étterem, konyha és kamrával ellátott kőház építése és berendezése
körülbelül 10.000 márkába került.
 |
| 1908 után |
A M.
K. E. Sziléziai Osztálya a felavatás ünnepélyéhez egyesületünk elnökségét
szívélyes meghívással tisztelt meg. Elnökségünk kötelességének tartotta, hogy
egyesületünk képviselése által nagyrabecsülésünknek jelét adjuk azokkal az
idegenekkel szemben, kik hazánk érdekében oly szép tevékenységet fejtettek ki
és dr. Téry Ödön ügyvivő alelnököt és engemet bizott meg a M. T. E.
képviseletével. Kötelességemnek tartom tehát, hogy e helyen a szép ünnepély
lefolyásáról beszámoljak. Szombaton junius hó 1-én a Vágvölgybe kiránduló
turistatársasággal indultunk el és ezektől Trencsénben elválván, folytattuk
utunkat Zsolnára, hol a különvonaton utazó 84 személyből álló sziléziai
turistákat üdvözöltük.
Dr. Téry Ödön ügyvivő alelnök innent visszatért, hogy —
beváltandó a morvaországi brumóvi turistáknak adott szavát — másnap az
Oroszlánkövön azokkal találkozhassék s így csak magam folytattam az utat a
Sziléziai Osztály tagjaival, kik mint egyesületünk képviselőjét
legszivélyesebben fogadtak. Poprád-Felkáról a társaság Nagy-Szalókra ment, hol
mint a M. K. E. központjának képviselője Roth M. tanár több egyesületi
taggal csatlakozott. Pünkösd vasárnapján már korán reggel kocsival indultunk
Weszter-lakra, hol a társaság még a már korábban indult sziléziai turistákkal
és több szepesmegyei vendéggel találkozott.
 |
| A Sziléziai ház Hegyi Szálló 2012-ben |
Nyolcz
órakor a Felkai völgybe indultunk. A 100-nál több turista élén a Sziléziai
Osztály 73 éves elnöke, Doelecke Th., friss lépésben haladt, ki az utat gyalog
tette meg-, noha mindjárt az út elején az a szerencsétlenség érte, hogy egy ló
megrúgta lábát. A fájdalmakat leküzdvén, a legjobb kedvvel tett eleget a
házigazda terhes kötelességeinek.
Miután
a virágfűzérekkel és lobogókkal feldíszített menedékház előtt a társaság
egybegyűlt, Doelecke Th. elnök telkes szavakkal felavatta a házat. Utána
dr. Hirschel M., a D. u. Oest. Alpenvereín gleiwitzi osztályának képviselője,
egyesületének megbízásából a menedékház számára Aneroid-barométert ajánlott
fel. Az alkalmi ünnepdal eléneklése után Huss építőmester átnyújtotta az
elnöknek a ház kulcsát, ki a vendégek kíséretében először lépte át a ház
küszöbét, melyet a nagy társaság csakhamar ellepett és a hol a fával burkolt
csinos étteremben feltálalt villásreggeli mellett a legjobb kedv kerekedett.
Délután
Weszterlakba visszatérvén, 5 órakor a 100 tagú társaság újból összegyűlt az
ünnepi lakomán. Az első szónok dr. Wagner egészségügyi tanácsos
(Königshütte), a M. K. E. Sziléziai Osztály tiszteletbeli elnöke volt, ki a
magyar királyt és szövetségesét, a német császárt lelkes szavakkal éltette.
Utána Kullmann János országos képviselő a német és a magyar nemzet
barátságára ürítette poharát. A Sziléziai Osztály másodelnöke Mutter J.
(Boroszló) a M. K. E. központjának támogatását köszönte meg, mire Roth M.
tanár a központ nevében üdvözölte a Sziléziai Osztályt. Meller zabrzei
ügyvéd és közjegyző az idegen egyesületek képviselőit köszöntette fel, mire én
ez utóbbiak felkértére az ő nevükben is megköszöntem a szívélyes fogadtatást, a
M. T. E. nevében pedig azon óhajnak adtam kifejezést, hogy egyesületeink a
többszöri érintkezés révén is alkalmat és buzdítást találjanak a közös
czélokért való küzdelemben.
A vendégek nevében még Weber S. (Béla)
szólalt fel; dr. Gloioalla (Königshütte) pedig a hölgyeket éltette. Dr.
Jármai tátrafüredi orvos felköszöntője után dr. Lorens főtörzsorvos
(Scharley) humorisztikus felolvasása képezte az átmenetet a lakomát követő
kedélyes estélyhez.
Másnap
reggel a nagy társaság kisebb csoportokban a hegység minden irányában széjjel
oszlott és én is visszatértem egy szép ünnep emlékével, szívből kivánván, hogy
az ünnepi dal óhaja teljesüljen:
Éji
viharban,
Zugó
zivatarban
Védő
menedék;
Kőszirtre
épülten
Daczolj
rendületlen
Záporral,
szélvészszel
Te
kedves hajlék!
Ki itt
hajlékot lelt
Nyújtson
testvérkezet
Az
idegennek;
Mi
népeket elválaszt
Itt
fent nem érzi azt,
Társát
itt mindenki
Barátként
üdvözli.
Petrik
Lajos”
Kommentáld!