120
évvel ezelőtt, 1895. január 25-én született Schermann Szilárd (1895-1977), a
Kárpátok egyik legalaposabb ismerője. Iskoláit, így a gimnáziumot is Iglón
végezte, majd Budapesten szerzett tanári diplomát földrajt és természetrajz
szakon.
Az iglói gimnázium egyik tanára, a kiterjedt Szontagh család egyik
tagja vezette be a hegyi turisztikába.
A Kárpátok egyik legalaposabb ismerője
volt, hosszú éveket fordított a Kárpátok vidékének tanulmányozására. A
Magyarországi Kárpátegyesület főtitkára, majd alelnöke volt. 1925-ban
megindította az MKE hivatalos lapját, a Kárpáti Lapokat, melynek négy
évfolyamát szerkesztette. 1926-ban a Turistaság és Alpinizmusnak is
társszerkesztője volt.
A Turistaság és Alpinizmuson kívül a Turisták Lapjában
is több cikke jelent meg; turista témájú írásai leginkább a Magas-Tátrával és
az Aggteleki barlanggal foglalkoztak. 1939-1941 között a Magyar Turista
Szövetség alelnöke, az irodalmi bizottság elnöke, a vezetőképző tanfolyam
tanára és a Polgárdy Géza által szerkesztett Magyar Turista Lexikon munkatársa.
Legismertebb műve a „Szögescipők nyomai a Kárpátok bércein”
(Budapest 1937), amely az egyik legfontosabb magyar turistairodalmi alkotás. Ez
a jelentős mű nemcsak a Tátra fejlődését mutatja be az MKE keretei között,
hanem az Egyesület működési területén lévő valamennyi hegyvidék fejlődésén
végigvezet az egyesületi munka kezdeteitől a kiadás pillanatáig.
Külön értéke a
kiadványnak a részletes, többnyelvű, nagy precizitásról tanúskodó bibliográfiai
rész, amely az abban az időben fellelhető összes kiadványt felsorolja az egyes
szakaszokhoz kapcsolódva. Különösen a Magas-Tátrát és annak feltárását
ismerteti részletesen, emellett a könyv rendkívüli precizitással és
tárgyilagossággal ismerteti a kárpáti koszorú északi és részben keleti részét.
Tartalmas irodalmi és történeti áttekintést ad, melyhez 80 fényképet és 2
térképet is mellékelt.
Kommentáld!