Magas-Tátra

Obszervatórium a Kő-pataki-tónál, háttérben a Lomnici-csúcs
Hely	Szlovákia, Lengyelország
Hegység	Kárpátok
Legmagasabb pont	Gerlachfalvi-csúcs (2655 m)
Terület	786 km2

A Magas-Tátra (szlovákul Vysoké Tatry, lengyelül Tatry Wysokie, németül Hohe Tatra, angolul High Tatra Mountains) a Kárpátok legmagasabb hegyvonulata, s egyben a világ legkisebb magashegysége Szlovákia és Lengyelország határán. Egész területe a Tátrai Nemzeti Park (Tatranský národný park, TANAP) védett övezetében található. A hegység látogatását a TANAP látogatási rendje szabályozza. Vannak területei, melyek teljes védelem alatt állnak, s a turisták elől teljesen elzártak.

A Tátra-aljai terület két fő régióra oszlik – Szepesi és Liptói –, ezekben sok természeti és turisztikai látványosság található, amelyek a Magas-Tátrához közvetlenül vagy közvetve kötődnek.

Földrajza 

A Tátra hegység 786 km²-nyi területen fekszik, ebből 550 km² Szlovákiában, a többi Lengyelországban a Lengyel-Tátra. A Tátra keleti részét a magasabb Magas-Tátra és az alacsonyabb Bélai-havasok (Bélai-Tátra, szlovákul: Belianské Tatry) alkotják, a Tátra alacsonyabb nyugati része a Liptói-havasokban (más néven Nyugati-Tátra, szlovákul: Západné Tatry) folytatódik.

A Magas-Tátra legmagasabb csúcsa, a Gerlachfalvi-csúcs (2655 m)

A hegységnek több mint 30 csúcsa haladja meg a tengerszint feletti 2500 méter magasságot. Legmagasabb pontja a Gerlachfalvi-csúcs (2655 m), legismertebb orma egyben a hegység negyedik legmagasabb bérce, a Lomnici-csúcs (2634 m). 1940. október 1-jétől a csúcs drótkötélpályán, kabinos felvonóval érhető el a nagyközönség számára. Az állomás épületében egy meteorológiai obszervatórium is helyet kapott.

A Kárpátok 1200 km hosszú hegyvonulatának egyetlen alpesi jellegű része. A Magas-Tátra túlnyomó része a Tátrai Nemzeti Parkhoz (TANAP) tartozik.

A Tátra legkiterjedtebb, 400 km² területű része a Liptói-havasok (Nyugati-Tátra). Főgerincének hossza 32 km, anyaga főleg gránit. Nyugati és északkeleti részében vannak kisebb mészkőszakaszok.

A Magas-Tátra területe kisebb, főgerince kelet-nyugati irányban mindössze 26 km hosszúságú, a legkisebb területű magashegység a világon. 371 km²-nyi területen fekszik, ebből 260 km² Szlovákiában van. Nyugati irányból a Liliom-hágó (Liliové sedlo) (1947 m) húzódik keletre a Kopa-hágóig (1749 m).

Legnyugatibb hegye a Svinica (2307 m), s keleten az utolsó hegycsúcsa a Fehér-tavi-csúcs (2229 m). A fő gerinc alakja dél felé domborodó ív, amely alig csökken 2000 méteres magasság alá.

A fő gerinc legmagasabb pontja a Jég-völgyi-csúcs (2627 m). Ez a hegység is jobbára gránitból áll, de északi részében mészkőmaradványok is fellelhetők.

Pontos GPS koordinátái: Északi Szélesség: 49° és 49°20′ – Keleti Hosszúság: 19° 55′ és 20° 25′.

A Havran-csúcs (2151 m), a Bélai-havasok legmagasabb pontja

A Magas-Tátrától eltérő földtani szerkezete, s az ebből adódó domborzati képe miatt is elkülönül a Bélai-havasok vagy Bélai-Tátra. Területe lényegesen kisebb, mint a Magas-Tátráé, 67,5 km². Az egyes részek páratlan volta főként földtani szerkezetüknek és domborzati formáiknak köszönhető. Feltűnőek az eljegesedések nyomai. A mészkőalapon lúgos a talaj, s csodaszép magashegyi virágok tenyésznek rajta.

A Nemzeti Park területén turistajelzésekkel ellátott ösvények vezetnek. Teljes hosszuk csaknem 600 km, a hegység úgyszólván minden nevezetes része elérhető rajtuk – a zárt területté nyilvánított Bélai-havasok és a szigorúan védett természetvédelmi területek kivételével. Környezetvédelmi és biztonsági okokból november 1-jétől június 15-éig a magashegyi övezetet is lezárják.

A Tátra területének egyik legismertebb, leglátogatottabb, s egyben a legkényelmesebb ösvénye a tátrai főútvonal: Felső-turistaút (Magistrála).