A villámlással járó viharok minden évben veszélyeztetik a hegyen túrázó turisták életét, ez azonban kellő körültekintéssel elkerülhető lenne. Elég lenne, ha az emberek el tudnának bújni egy biztonságos helyre. De mi is a teendő vihar esetén?
A viharok általában váratlanul jönnek, bárhol, bármikor elérhetnek. Azt, hogy egy nyári idényben mennyi viharos napra kell számítani, senki nem tudja előre megmondani. Még a meteorológusok sem, akik legfeljebb egy napra előre tudják biztonságosan megjósolni a dörgéssel és villámlással járó viharokat. „Előre megmondani, hogy hány viharos nap lesz a nyáron, egyszerűen lehetetlen. Bár úgy tűnik, hogy ebben az évben már sok ilyen nap volt, úgy vélem, eddig kb. 20 ilyen nap lehetett” – mondta Milan Lapin meteorológus. Szlovákiában évente átlagosan 25-35 viharos napra lehet számítani, leggyakrabban júniusban és júliusban, mivel olyankor a legkedvezőbbek a vihar kialakulásának feltételei, mármint a talaj és a levegő magas nedvességtartalma.
„Ebben az időszakban fokozottan figyelni kell az időjárás előrejelzéseket, és ha vihart jósolnak, a legjobb otthon maradni. Senki sem tudja előre megmondani, mikor és pontosan hol fog lecsapni a vihar” – mondta Samuel Hruškovic mentőtiszt. Amennyiben ilyenkor otthonunk vagy szállásunk közelében tartózkodunk, be kell menni az épületen belülre. „Be kell zárni minden ajtó és ablakot, hogy a víz ne tudjon befolyni a lakásba. Ilyenkor a vezetékes telefonvonalak is beszélyt jelenthetnek” – tette hozzá.
Hogyan ismerhetjük fel a közeledő vihart?
- villámgyorsan zivatarfelhők (comolunimbus) keletkeznek
- ezeknek karfiolra hasonlító kinézetük van, feljebb pedig egy üllőre hasonlítanak
- a vihar nagyon gyorsan kialakul, és csak kb. 1-2 óráig tart, a pontos előfordulási helyét és a mozgását csak a viharfelhőt látva lehet megjósolni
- a zivatarok általában heves esőzéssel, jégesővel, szélerősödéssel, és ami a legveszélyesebb, villámlással járnak.
Mit tegyünk, ha utolér minket a vihar?
- ha lehetőségünk van rá, menjünk be egy villámhárítóval ellátott épületbe
- ne álljunk magányos fa alá
- ne tartózkodjunk az erdő szélén, és ereszkedjünk lejjebb a hegyről
- amennyiben hegygerincen vagyunk, gyorsan ereszkedjünk le néhány métert, és kuporodjunk a földre, üljünk a hátizsákunkra, vagy valami száraz anyagra
- amennyiben áthajló szikla alá húzódtunk, üljünk a tér közepére, és ne érintsük meg a sziklafalat
- ha sík terepen, pl. egy mezőn vagyunk, kuporodjunk össze, vagy keressük meg a közelünkben lévő legalacsonyabb fekvésű területet
- ne feküdjünk a földre
- szabaduljunk meg a nálunk lévő fém dolgoktól, és kapcsoljuk ki a mobiltelefont
- villámlás esetén az autóban vagyunk a legnagyobb biztonságban.
Hogyan védekezzünk a villámcsapás ellen?
- a fáktól való biztonságos távolság minimum 2 méter
- a fáktól és szikláktól történő biztonságos távolságban guggoljunk le és üljünk valami szárazra (pl. a hátizsákunk), és fogjuk be a fülünket
- a biztonságos távolság a fa magasságával egyező távolságban végződik
- kerüljük a forrásokat és a vízeséseket
- ne álljunk közvetlenül a fa alá
- ne fussunk, keressünk biztonságos, száraz menedéket
- ne használjunk mobiltelefont, rádiót és GPS készüléket.
Villámlás során a legveszélyesebb területek:
- csúcsok
- hegygerincek
- magányos fák
- nedves sziklák
- rétek, tisztások
- drótkötelekkel, láncokkal és fém létrákkal biztosított turistautak.
Villámlás esetén azonnal szabaduljunk meg a…
- kerékpártól
- túracsákánytól
- hágóvastól
- karabínerektől
- fém termoszoktól
- esernyőtől.
Kommentáld!