Nagypáli újkori sikertörténete 1996 novemberében kezdődött, ennek folytán ma már sokak egyszerűen csodafaluként emlegetik a Zalai megyei települést.

Senki sem vitatja, hogy a látványos fejlődés „kulcsfigurája” Köcse Tibor polgármester, aki 1996-ban időközi választáson lett a falu első embere, és azóta is élvezi a helyi választópolgárok bizalmát. Mindezt nem véletlenül, hiszen Nagypáliban az elmúlt tizennyolc évben szinte mindent máshogy csináltak, mint a hozzájuk hasonló települések. Nem eladták, hanem bővítették a falu vagyonát, és már akkor a megújuló energiák mellé álltak, amikor azokról még alig hallott valaki. Közel két évtized alatt a 272 lelkes falu lakossága 502 főre emelkedett, az életkori átlagot tekintve pedig megfiatalodott. Köcse Tiborral a „Nagypáli-csodáról” beszélgettünk.

- Alapvetően megközelítés kérdése, hogy az elmúlt években a településünkön történt megannyi fejlesztést csodának vagy másnak nevezik – említette a polgármester. – 1996-ban, hivatalba kerülésemkor a fejlesztési lehetőségek feltérképezése után a megújuló energiákra alapozva megalkottam a Nagypáli zöldút programot, s örömmel mondhatom, hogy ez azóta is iránytű a falu számára. Ám mivel a több lábon állás híve vagyok, a fontos célkitűzések közé került az idegenforgalom fejlesztése, és a lakosságszám növelése is.

- Nagypáliban járva egy valóban 21. századi falu képe tárult a látogató elé: rendezett közterületek és intézmények, ízléses családi házak, melyek szinte mindegyike az energiahatékonyság modern képviselője. Az Önök által fejlesztett napkövető rendszerű napelem-telep pedig igazi különlegesség, ennek „szirmai” látványosságnak sem utolsók.

- Amikor elkezdtük a munkát, azt álmodtuk meg, hogy a magyar falu hagyományait megőrizve európai színvonalra fejlesztjük Nagypálit. Az álom nagyon sok munkával a háttérben valósággá vált. A turizmus erősítésével és a megújuló energia felhasználásával egy fenntartható, élhető és jól működő települést hoztunk létre. Törekvéseinket több díjjal is elismerték, Nagypáli az 5000 fő alatti települések között kétszeres Napkorona-bajnok címmel büszkélkedhet.

Rengeteget pályázunk: ennek köszönhetően helyeztük működésbe a bioszolár fűtőművet, de vannak napkollektoraink és napelemtelepeink is. A pályázati önrészeket ingatlanfejlesztéseinkből, a lakótelep bővítéséből és a megtérülő beruházásokból finanszírozzuk. Sokat spórolunk a rezsin: a megújuló energia felhasználásával energiaszámlánk harmadára esett vissza. Az évek során elértük, hogy az önkormányzati épületek igényének 70 százalékát megújuló energiákból fedezzük. Két hektáron energiafűzet is telepítettünk, melyet szaporítunk, és igény szerint a kistérség más településeinek kínálunk. A falu új címére már magán viseli a töretlen fejlődést, hiszen utal a megújulásra és a bioenergia hasznosítására is.

- Ennek a megújulásnak fontos része a településen működő Innovációs Ökocentrum. Milyen „életet” képzeljünk az intézménybe?
- Az ökocentrum több, a megújuló energiákkal foglalkozó vállalkozásnak biztosít helyet, ugyanakkor workshopok, rendezvények, konferenciák és lakossági tájékoztatók helyszíne is. A megújuló energiák hasznosításában szerzett tapasztalatainkat, innovációikat nem titkoljuk senki előtt, azokat megosztjuk a hazai és a külföldi önkormányzatokkal és szakmai szervezetekkel egyaránt. Jó érzés az, amikor Franciaországból, Ausztriából, vagy éppen Bosznia-Hercegovinából érkeznek Nagypáliba csoportok, tanulmányozni ökoprogramunkat. Nagypáli tagja, jómagam pedig egyik alelnöke vagyok a 11 európai országot tömörítő RURENER szervezetnek, mely az intelligens energiák felhasználásának zászlóvivője.

- Terveiben, munkájában kiemelt figyelmet kapott a turizmus, az idegenforgalom fellendítése. E területen milyen fejlesztéseket valósítottak meg az elmúlt évtizedekben?

- Örömmel mondhatom, hogy ökovölgyünk nemcsak élhetőségével vonzó, hanem a turisták is szívesen jönnek a faluba. A több lábon állás jellemző idegenforgalmunkra is. Ennek egyik része az egészségturizmus, mely az egészségmegőrzés népszerűsítésén alapul. Szabadidőparkunk köztéri kemencéjében helyi termékekből készülnek programjainkon finomságok, ugyanitt gyógy- és fűszernövénykertet alakítottunk ki. Létrehoztunk egy Idegenforgalmi Centrumot, melynek fő célja a kapcsolatépítés és a képzés.

A centrum információs pontként szolgál, a betérő turista itt kaphat segítséget a helyben igénybe vehető szabadidős szolgáltatásokról, túraútvonalakról. Tourinform irodát is működtetünk, itt a programszervezés képezi a munka javát. S ha már a programoknál tartok: kiemelt rendezvényeink, így a Napkorona Fesztivál, a Nemzetközi Solymász Találkozó és a Nemzetközi Hőlégballonos Találkozó rendszerint sok-sok ezer vendéget hoz a faluba. A legutóbbi solymász találkozón például hét ország solymászai randevúztak Nagypáliban.

- Vanak-e szálláshelyik a vendégek fogadására?

- Ilyen sok embert a miénknél nagyobb települések sem tudnának elszállásolni. Nagypáliban jelenleg a Főnix Szolgáltató Központban tudunk fogadni vendégeket. A lakossággal történő tájékoztatókon egyre inkább szorgalmazzuk, hogy lehetőségeik szerint gondolkodjanak falusi vendégszobák, vendégházak kialakításában, csatlakozva ezzel is településünk idegenforgalmi elképzeléseihez. Ugyanakkor egy 25 szobás szálloda tervei már a kezünkben vannak, ehhez szeretnénk pályázati lehetőséget találni, vagy befektetőt keresni.

- Ismerve Nagypáli sikertörténetét, nyilván a lendület nem lankad, érkeznek majd az újabb fejlesztések.

- Sok megvalósításra váró tervünk van, mind a megújuló energiához, mind a turizmus fejlesztéséhez kapcsolódóan. Tervünk egy biogázerőmű megépítése, ahonnan nemcsak hőt, hanem áramot is táplálnánk a rendszerbe, ezzel lényegesen csökkentve a rezsiköltségeket. A cél az, hogy a háztartásokban is csak megújuló energiát használjanak. A fenntartható, munkahelyeket teremtő beruházásokkal párhuzamosan a hagyományos értékek megőrzésére is figyelünk.

A gyermekkorát Nagypáliban töltő Kisfaludi Stróbl Zsigmond tiszteletére az egykori iskola épületében és udvarán művésztelepet szeretnénk létrehozni, mely fiatal szobrászok képzőhelye lehetne. Már kijelöltük a területét a „Magyar Rózsák Kertjének”, mely országosan is egyedülálló lesz. Márk Gergely rózsanemesítő munkássága előtt tisztelegve mintegy 650 féle rózsából 6500 darabot számláló rózsakertet alakítunk ki 20 ezer négyzetméteren, mely országosan a legnagyobb területű egybefüggő rozárium és egyben génbank lesz. Terveink között szerepel egy műfüves sportpálya megépítése is.

Ez egyben annyit is jelent, hogy nem értünk még a kijelölt út végére, ezért céltudatosan haladunk azon a következő években is.