A Száraz-Andokban fekvő, extrém időjárásnak kitett tűzhányó kiváló helyszín a klímaváltozás következményeinek elemzésére.

A négyfős expedíció geofizikai műszereket, egy teljes meteorológiai állomást és légi felvételek, valamint háromdimenziós domborzatmodell készítésére is felhasználható drónokat visz magával a helyszínre, ahol először 2010-ben jártak magyar kutatók - mondta el Nagy Balázs, a január 26-án induló, négyhetes tudományos vállalkozás vezetője. 

Hozzátette: a kutatók elsősorban az örökfagy változásáról és a vízjelenlét átalakulásáról fognak adatokat gyűjteni a Száraz-Andokban fekvő, extrém időjárásnak kitett tűzhányón, amely, mivel teljesen mentes az emberi tevékenységtől, kiváló helyszínt nyújt a klímaváltozás következményeinek elemzésére. 

A kutatók - Nagy Balázs mellett Heiling Zsolt terepi mérnök, Ignéczi Ádám geográfus és Kalló Péter fotográfus - az expedíció ideje alatt sátrazni fognak a hegyen, ahol mindennapos a 100 kilométeres óránkénti sebességű jeges szél, esőt még senki nem látott, és a nyár középi hőmérséklet is fagypont alatti. A teljesen lakatlan területen egyébként mértek már 400 kilométeres óránkénti sebességet meghaladó erősségű szelet is.

Wikipedia

A kivételes időjárási körülményeket a kutatók a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Kármán Tódor Szélcsatorna Laboratóriumában mutatták be, érzékeltetve milyen nehézségeket rejt 90 kilométeres óránkénti sebességgel fújó szélben kimászni a sátorból. 

A hőkamerával és légnyomás-érzékelővel is felszerelt drónok használatához szélcsendes időszakokra lesz szükségük a kutatóknak - Nagy Balázs szerint ez leginkább a reggeli órákra jellemző -, azonban még így is sok a kérdés az eszközökkel kapcsolatban, ugyanis korábban még senki sem használt drónokat 6000 métert meghaladó magasságban. A kutatók egyébként töltésenként legfeljebb ötperces üzemidővel számolnak. 

Nagy Balázs az MTI kérdésére hangsúlyozta: a mostani expedíció során négyévnyi adatot fognak tudni kinyerni a 2012-ben telepített műszerekből, ezek az eredmények már elégségesek lehetnek a nemzetközi szakirodalom által is elfogadott alapállítások megfogalmazására. 

Hozzáfűzte: a korábbi expedíciók eredményei megmutatták, milyen mélységben található a felszín alatti jég, az azonban még nem ismert, milyen vastag ez a réteg, és pontosan milyen ütemben fogy a melegedés hatására. Utóbbi kérdésekre csak a hosszú távú megfigyelés adhat választ, ezért legalább 2020-ig szeretnék folytatni a kivételes magasság miatt a világon egyedülállónak számító, átfogó jellegű kutatást.

A Földgömb-Atacama Klímamonitoring Expedícióhoz az elmúlt években az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) több tanszéke is csatlakozott, a kinyert adatokat így mikrobiológusok, meteorológusok, geológusok és talajkutatók is elemzik, akik számára jó lehetőség egy ilyesfajta "szűz", azaz emberi hatástól mentes "indikátorterületről" szerzett eredmények vizsgálata - fogalmazott Nagy Balázs. 

A biológusok például az expedíció révén a Föld legmagasabban fekvő vízfelületeiből vett mintákhoz juthatnak hozzá, amelyekkel az élet rendkívül szélsőséges körülmények közötti megmaradásának lehetőségeit vizsgálhatják - tette hozzá. 

Az expedícióhoz kapcsolódva Kövesd a kutatókat! címmel online vetélkedőt is indítanak általános- és középiskolás diákok számára, akik értékes nyereményekért cserébe kétfős csapatokban válaszolhatják meg awww.verseny.expedicio.eu internetes oldalon keresztül a Chiléről, a vulkánokról, a klímakutatásról és az expedícióról feltett kérdéseket. A verseny fővédnöke Verónica Chahin, Chile magyarországi nagykövete.