2018. október 22-én két magyar hegymászó kérte a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) segítségét a Magas-Tátrában, akik a Gerlachfalvi-csúcsra (Gerlachovský štít) vezető útvonalon egy esés következtében súlyosan megsérültek. Az 50 és 18 éves mászópáros a Tátra legmagasabb csúcsára szeretett volna feljutni, de a hó és a jég által nehezített körülmények között nem találták meg a megfelelő útvonalat, ezért menet közben inkább a visszafordulás mellett döntöttek, majd ereszkedés közben balesetet szenvedtek. Zuhanásuk oka valószínűleg a biztosító eszközök nem megfelelő használata volt.
A hegyimentők a segélyhívás után helikopterrel repültek a helyszínre, ahonnan a súlyosabban sérült hegymászót az ótátrafüredi helikopter-leszállóhelyre szállították, ahol átadták az oda kiérkező mentőorvosnak, majd visszarepültek a könnyebben sérült hegymászóért, ezt követően pedig mindkét sérültet a poprádi kórházba szállították.
Az egyik résztvevő kiegészítése: az eset egyik résztvevője e-mailben leírta, hogy ereszkedés közben kiszakadt az ereszkedőstandjuk (egy nagyobb sziklatömb), ezért zuhantak le annak ellenére, hogy megfelelő felszereléssel rendelkeztek. A zuhanás után a Felkai-völgyben túrázó, és a saját hangjuk (mondjuk inkább úgy, kiabálásuk) visszhangjában „gyönyörködő” honfitársainktól próbáltak meg kiabálva, a nemzetközi segélyhívó jeleket használva segítséget kérni. A magyar turisták azonban ahelyett hogy segítettek vagy segítséget hívtak volna, random szavakat használva poénból visszakiabáltak nekik, és ráadásul még nevettek is rajtuk.
A szerkesztő megjegyzése: Úgy tűnik, a baleset szerencsére súlyosabb következmények nélkül végződött, viszont a bajba jutott, segítséget kérő hegymászókon nevetgélő, a völgyben ordibáló társaság miatt úgy gondolom, a szokásosnál is nagyobb figyelmet érdemel. Kíváncsi lennék, a segítséget nem hívó „tisztelt” honfitársaink mivel magyarázzák viselkedésüket, ami a hegyekben elfogadhatatlan, felháborító, és még sorolhatnám a jelzőket…
Kommentáld!