Május 22-én ünnepeljük világszerte a Biológiai sokféleség világnapját, és egyben a Magyar Természet Napját is.

 

Mezei nyúl (Lepus europaeus )
Fotó: Profimedia

Az Európai Bizottság 2015. május. 20-án hozta nyilvánosságra a Természet Helyzete 2015 (State of Nature 2015) című jelentését. Az az Európai Unió területén található természeti értékekről eddig készült értékelések közül ez a legátfogóbb, amely bemutatja az aktuális helyzetet, a jellemző tendenciákat és a fő veszélyeztető tényezőket.

A dokumentumot a tagországok 2007-2012 időszakra vonatkozó jelentéseiből állította össze az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA). A jelentésből kiderül, hogy a biológiai sokféleség továbbra is nagy mértékben csökken Európában. A megfelelően kezelt, védett területek hálózata ugyanakkor nagymértékben hozzájárul a folyamat fékezéséhez.

Fotó: H. Szabó Sándor

A jelentés értelmében a közösségi jelentőségű, veszélyeztetett fajok kevesebb, mint harmada van kedvező helyzetben, és a természetes élőhelyek – erdők, gyepek, vizes élőhelyek – esetében a kép még szomorúbb. A veszélyeztető tényezők közül kiemelkedőek a mezőgazdasági tevékenységhez – elsősorban a nagyüzemi, intenzív gazdálkodáshoz – kapcsolódó hatások, az ún. szegély-élőhelyek eltűnése, valamint a természetes folyóvizek átalakítása.

„Az európai madárfajok 32 százaléka csökkenő állományú, vagy kimondottan veszélyeztetett, köztük olyan, elsősorban agrárterületekhez kötődő, korábban általánosan elterjedt fajok is, mint a mezei pacsirta, vagy a vadgerle. Az egyéb állat- és növényfajok 60 százaléka a veszélyeztetettség különböző fokán áll, 22 százalék helyzete bizonyítottan romlott. A természetes és természetközeli élőhelyek helyzete riasztó: több mint 75 százalékban kedvezőtlen, illetve rossz állapotban vannak, 30 százalék esetében itt is romló a tendencia” – mondta Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója.

Erdő Gyula határában
Fotó: H. Szabó Sándor

„A biológiai sokféleség csökkenését csak úgy lehet megállítani, ha csökkentjük a természeti erőforrások használatát és több teret hagyunk a természetes folyamatoknak. Ehhez át kell alakítanunk a termelési-fogyasztási rendszerünket és a különböző ágazatokba integrálni kell a természetvédelem szempontjait. Hazánk adottságaiból adódóan a legfontosabb feladat a mezőgazdasági termelés átalakítása, az intenzív szántóterületek arányának csökkentése. Ezeket a célokat kell megvalósítania a biológiai sokféleség megőrzésére létrehozott nemzeti stratégiájának is, amelyet a napokban tárgyal az Országgyűlés” – mondta Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke.

Őzcsapat Veszprém közelében
Fotó: H. Szabó Sándor

„A természetvédelem eszköztárának megőrzése kulcsfontosságú, hiszen a biológiai sokféleség az alapja a klímaváltozással szembeni alkalmazkodásnak és a fenntartható, alacsony szennyezésű területhasználatoknak. A természeti folyamatok eredményezik számunkra a tiszta ivóvizet, a megújuló talajt, a megtisztuló levegőt, ezek nélkül nincs esélyünk semmilyen jövőbeli társadalmakat működtetni, vagyis ha az élővilág csökkenésének üteme felgyorsul, annak beláthatatlan környezeti, társadalmi és gazdasági következményei lesznek, akár egy évtizeden belül is” – mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

A három országos természetvédő szervezet várja az érdeklődőket 2015. május 22-én, pénteken egész nap a budapesti Margitszigeten, a Holdudvarban a Magyar Természet Napja rendezvényen.

További információ:magyartermeszet.hu