Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
12 éve | Rádiné Zsuzsa | 0 hozzászólás
Még
tartott a proletárdiktatúra uralma Magyarországon, amikor Párizs
mellett, Versailles-ban a győztesek konferenciát hívtak össze a háború
lezárására. Az antant célja nem a népek számára igazságos béke
megteremtése volt. A mérhetetlen szenvedéseket okozó világháború veszteseit akarták megbüntetni, akik — szerintük — egyedül voltak felelősek annak kirobbanásáért.
Kezdetben úgy tűnt, hogy Magyarország sorsáról a magyar kormány
részvétele nélkül fognak dönteni. A kommunista hatalom bukása után az
ország fővárosa román megszállás alá került. Az antant sürgette, hogy —
szabad választások útján — Magyarországon erős hatalom jöjjön létre,
amellyel tárgyalni lehet a békekötésről.
A Dunántúlon a kommün ellenségei fegyveres alakulatok szervezésébe kezdtek. Az újonnan szervezett Nemzeti Hadsereg főparancsnoka az Otrantónál hősiesen helytálló admirális, Horthy Miklós
lett. Uralomra jutása után — bosszúból Szamuely csapatának rémtetteiért
— sok embert bírósági ítélet nélkül kivégeztek. Többségük ártatlan
volt: a valódi bűnösök általában időben elmenekültek. A fehérterrornak
nevezett események visszatetszést keltettek Európa-szerte (a
kommunisták korábbi bűneinek híre általában nem jutott el külföldre).
1919 végén Horthy Miklós katonái élén bevonult a románok által kiürített Budapestre. 1920 elején választásokat tartottak
az országban. A nemzetgyűlésnek az államforma kérdésében kellett
döntenie. Károlyi Mihály kormánya idején Magyarországon szakítottak a
királysággal, köztársaságot kiáltottak ki. A proletárdiktatúra idején a
tanácsköztársaság nevet használták. 1920-ban úgy gondolták, hogy
mindkettő szemben áll a 900 éves magyar múlt hagyományával, ezért államformaként fönntartották a királyságot.
Ám IV. Károly behívását és újbóli trónra lépését az országon belül
sokan ellenezték, és a világháború győztesei is határozottan
megtiltották. Király helyett, kormányzó néven államfőt választottak. 1944 októberéig a kormányzó Horthy Miklós volt. A két világháború közti időszak elnevezése ezért Horthy-kor.
A béketárgyalások Versailles-ban, Trianon kastélyában folytak. A híres földrajztudós, Teleki Pál próbálta meg elérni, hogy legalább a magyarok lakta területek az ország részei maradhassanak. Érveit azonban végig sem hallgatták. Az 1920. június 4-én megkötött békeszerződéssel Magyarország területének kétharmadát elcsatolták. A határokon kívülre szorult csaknem 3,3 millió magyar anyanyelvű lakos, akik a magyarságnak több mint az egyharmadát tették ki. Jogaikat elvben biztosította a békeszerződés. Ám az újonnan létrejött Csehszlovákia és a hatalmasan megnövekedett Románia és Szerbia (új nevén Szerb-Horvát-Szlavón Királyság, 1929-től Jugoszlávia) semmilyen téren nem volt tekintettel a magyarok jogaira. Iskoláikat, intézményeiket bezárták, vagyonukat, földbirtokaikat gyakran elkobozták. Az üldöztetések elől több százezren menekültek el otthonukból Magyarországra.
A békeszerződés hírét Magyarországon megdöbbenés és gyász követte. A
nemzet nem fogadta el a kikényszerített döntést, de megváltoztatására
nem volt lehetősége. Egyedül a nyugati határvidéken, az Ausztriának
ítélt keskeny területcsíkon voltak olyan csapatok, amelyek megpróbálták
fegyverrel kikényszeríteni a magyarok lakta vidék visszacsatolását.
Végül Bécs beleegyezett, hogy itt a falvak és városok népe maga döntsön
arról, hová kíván tartozni. Sopron és környékének lakói elsöprő többséggel a magyar állampolgárságot választották. Sopron ezzel kiérdemelte a „Civitas Fidelissima”, a leghűségesebb város nevet.
A háború alatt elszegényedett Magyarország számára a trianoni döntés a még nagyobb nyomorba süllyedést jelentette.
A nyersanyagokat, a bányákat, az erdőket a kikényszerített békével
elvesztettük. A dolgozók jelentős része munkanélküli lett. Az értelmiség
sorsa sem alakult jobban. Hogy az állástalan diplomások száma ne
növekedjék tovább, a Teleki Pál
vezette új kormány elrendelte, hogy csak meghatározott számú hallgató
iratkozhat be az egyetemekre. Mivel sokan a magyarországi zsidóságot
tartották bűnbaknak a forradalmak miatt, az izraeliták számát
korlátozták az egyetemeken, s megszabták, hogy csak olyan arányban
tanulhatnak tovább, amilyen arányban az ország lakosai közt képviselve
vannak (numerus clausus).
A kormány eleget akart tenni a parasztság régi követelésének, a földosztásnak. A földreform
csak részben járt sikerrel. A nagybirtoknak csak kis részét osztották
szét. Az így kialakuló kis telkek nem voltak képesek a földhöz
juttatottak családját eltartani.
A Teleki-kormánynak a békekötés után újabb nehézségekkel kellett szembenéznie. IV. Károly király ugyanis váratlanul Magyarországra érkezett.
A szomszéd országok ezt nem nézhették tétlenül. Számukra a király
visszatérte azzal a veszéllyel járt, hogy feléled a Monarchia
helyreállításának gondolata. A külföldi tiltakozás miatt IV. Károly
elhagyta az országot, a kormány feje, Teleki Pál pedig lemondott. A miniszterelnök Bethlen István lett. Tisza Kálmáné után leghosszabb időn át Bethlen kormányzása tartott, több mint tíz évig. A miniszterelnök ügyes politikusként
sok nehéz feladatot oldott meg. Sikerült elkerülnie a nemzetközi
beavatkozást, amikor IV. Károly újból megkísérelt visszatérni
Magyarországra. (Ennek ára a Habsburgok trónfosztása és a király száműzése volt.) Bethlen kiegyezett az addig ellenségnek tartott szociáldemokratákkal is.
Az 1921 és 1929 közti időszakot az ország lassú gazdasági talpraállása jellemezte. A pénzromlást sikerült megállítani; a Monarchia pénze, a korona helyébe a pengő lépett. A gazdaság javulása egyre több ember elhelyezkedését tette lehetővé, ám a munkanélküliség így is nagy maradt. A nagybirtokokon gyakran egy lakószobában két, három, sőt olykor négy család is szorongott.
A szociális reformok elmaradása miatt a magyar politika irányítói elmarasztalhatók. Klebelsberg Kunó gróf miniszter irányításával viszont ebben az időben számos iskola épült.
A magyar felsőoktatás színvonala is magas volt. Az elcsatolt
területeken maradt egyetemek helyett Pécsett és Szegeden alapítottak
újakat, Sopronba pedig a híres selmecbányai erdő- és bányamérnöki
főiskolát telepítették át. Ezeknek sok hallgatója volt külföldről is.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!