TERMÉSZET BARÁTI KÖR

TERMÉSZET BARÁTI KÖR blogja

Mai gyógynövényünk: hibiszkusz

11 éve | Miclausné Király Erzsébet | 1 hozzászólás

Latin neve: Hibiscus rosa-sinensis
A drog latin neve: Hibiscii flos
Német neve: Hibiskus
Angol neve: Hibiscus

Felhasználható részei:
A drogot a növény nagy, pompázatos bíborvörös virágja szolgáltatja.

A növény hatóanyagai:
C-vitamint, festékanyagot, flavonoidokat, kis mennyiségű illóolajat, nyálkát, gyantát tartalmaz.

A tea hatásai, felhasználása:
Elsősorban magas C-vitamin tartalma miatt teszi gyógyászatilag hasznossá. Gyógyteákhoz a növény virágszirmait használják. Belsőleg alkalmazva jó köptető és köhögéscsillapító hatású. Torokgyulladásra is gyakran alkalmazzák.

Fogyasztási javallat:
Főzetét 1 kávéskanál drogot 1 csésze vízhez, 2 percig főzve készítjük.
Figyelmeztetés: Különösebb veszélyforrása a növénynek és az abból készült teának nincsen.

Előfordulási helyek:
Hazánkban általában dézsás növényként tartják. Életerős, bokros növény, eredetileg Ázsia trópusi részeiről származik.

Száradási arány: 6 kilogramm nyers áruból lesz 1 kilogramm száraz áru.
Virágzása: Nyáron

Kínai hibiszkusz (Hibiscus rosa-sinensis) ismertetése:

A kínai hibiszkusz (Hibiscus rosa-sinensis) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályába, ezen belül a mályvavirágúak (Malvales) rendjébe és a mályvafélék (Malvaceae) családjába tartozó faj. Nevezik még kínai rózsának és szobai hibiszkusznak is. Számtalan változata, hibridje ismert. Az egyik legnépszerűbb, a szabadban ültetett dísznövény.

Jellemzői

1–3 m magas, örökzöld, fásodó cserje, fa alakúvá is könnyen nevelhető. Sűrűn álló ágai 1-2 évesen kezdenek fásodni. Mivel gyorsan nő és erőteljesen bokrosodik, előszeretettel ültetik élő sövénynek. Szétterülő, szív alakú leveleinek vége csipkézett. Ötszirmú, szagtalan virágai nagyok; az eredeti változatok általában vörösek, a nemesítettek színe a rózsaszínen és narancssárgán át a fehérig, illetve a sárgáig terjed; bibéjük hosszan előrenyúlik. Az egyes virágok csak egy-egy napig nyílnak. Poliploid kromoszómaszámúak.

Hibridjei

Számtalan hibridje ismert, és folyamatosan hibridizálnak újabbakat a már meglévőkből, így szinte bármilyen színben, színkombinációban találkozhatunk velük.

Igényei

Magyarországon télen vagy 10-15 fokon teleltetjük, vagy szobahőmérsékleten fényes helyen tartjuk. Tavasszal a fagyok elmúlta után szabadba tehetjük, félárnyékra, napfényre. Igyekezzünk szoktatni a napfényhez, mert hajlamos megégni, és elhullatni leveleit. Viszonylag vízigényes (2-3 naponta öntözzük, nagy melegben sűrűbben, máskülönben a képződött bimbókat eldobálja). Virágzásindító tápoldattal segíthetjük a virágképződést, ez a növekedésére is jó hatással van. Virágai: Nagyobb bokrokon egyszerre többet is kinyit, kisebb töveken egymást követik a virágok, melyek 1-2 napig díszítenek. A rövid virág élettartamot ellensúlyozza az, hogy egy egészséges tő egymás után 8-10 virágot is nyithat, évente általában 2 virágzási ciklusa van. Kora tavasszal az öregebb tövek metszésével elősegítjük az erősebb növekedést, bőséges virágzást. (A virágok a fiatal, lágyszárú hajtásokon nyílnak).

Beszerzése

Hazánkba főként holland és német hibiszkuszokat hoznak be, tipikusan ezek találhatóak meg a virágboltok, hipermarketek, kertészetek kínálatában. Ezeket a növényeket a szebb külalak végett „törpésítő” hormonnal kezelik, emiatt levélközei megrövidülnek. Szintén kezelik a mélyzöld színért, illetve megfelelő sűrűségű levélkorona elérése érdekében, emiatt a gyökereik gyakran elégtelenek a növény táplálására, ezt tetézi a tápanyagban szegény táptalaj, ami legfőképpen tőzeget tartalmaz. Emellett a virágzást dömpingszerűvé erősítő hormonokat, anyagokat is kapnak, ezek a tényezők vezetnek ahhoz, hogy a boltból vásárolt példányok 35-50%-a a vásárlást követően hamarosan elpusztul. Ha ilyen növényt vásárolunk, sok hibiszkusz-gyűjtő javasolja, hogy azonnal ültessük át (sokan kimossák a gyökerek közül is a földet), és ha a növény méretéhez mérten sok bimbó van a növényen, ne sajnáljuk kitörni azokat (ugyanígy a frissen gyökerezett hajtásokról sem), mert ezek után a növény a gyökér fejlesztésére fordítja energiáit, és megerősödve hozhatja a következő virágait.

Néhány magánkertészet is foglalkozik hibiszkuszok szaporításával, az innen vásárolt növények jobb túlélési eséllyel indulnak, mint a boltiak, és tapasztalatok szerint sokkal több szín- és formavariációt találhatunk meg kínálatukban, valamint sokkal kevesebb hormonterhelésnek vannak kitéve, hiszen nem kritérium a tökéletes, törpe forma és a sok bimbó. Ilyen kertészeteket az interneten, vagy különböző kertészeti kiállításokon bőven találhatunk.

Gyűjtőkkel is felvehetjük a kapcsolatot az internetes fórumokon keresztül, akik nagyon szívesen osztják meg másokkal a szaporítható levágott hajtásokat, így alkalmunk nyílhat cserére is. A hazai kínálaton kívül sokan foglalkoznak közülük külföldről beszerzett, begyűjtött kuriózum példányokkal is.

Szaporítása

Magról való szaporítása körülményes, tapasztalat, hogy nagyon sok hibrid nem nevel csíraképes magot, valamint hazánkban a magok beéréséhez megfelelő klímát is igen nehéz előállítani, inkább ivartalan szaporítással próbálkozzunk. A hibiszkusz vagy mályvacserje (Hibiscus) a kétszikűek (Magnoliopsida) közé tartozó mályvafélék (Malvaceae) egyik legváltozatosabb nemzetsége mintegy 1200 fajjal, amelyek közül feltűnő virágai miatt többet szerte a világon dísznövényként termesztenek.

Elterjedése, élőhelye

Ázsiából származik; egyes fajai tipikus özönnövények, másokat az ember telepített meg szerte a világon. A fajok többsége a trópusokon, szubtrópusokon és a meleg mérsékelt éghajlatú területeken él, közöttük akadnak egyévesek és évelők, fás- és lágyszárúak, lombhullatók és örökzöldek is.

Életmódja, termesztése

A fajok többsége fényigényes. A legtöbb dísznövénynek termesztett faj nem viseli el a fagyokat, ezért Magyarországon csak dézsában tartható – a legismertebb kivétel a törökrózsa (kerti mályvacserje). A Kárpát-medencében csak kevés honos, de ezek közül a varjúmáj (dinnyefű) a vetések és a kapás kultúrák egyik legveszélyesebb és legelterjedtebb gyomnövénye.

A kerti fajokat könnyen szaporíthatjuk magról, mivel a szabadban a rovarok könnyen beporozzák. Ha a magokat begyűjtöttük, száraz helyen pihentessük, majd tavasszal, március elején lehet elvetni. A magoncok nevelése nem nehéz feladat, de odafigyelést igényel. Célszerű a vetést már úgy végezni, hogy kis cserepekbe vetünk 2-4 szem magot majd miután kikeltek, a gyengébb magoncot eltávolítani. A második évben már ki lehet ültetni a szabadba.

A szobai fajták sokkal igényesebbek. Ezeknél nem olyan egyszerű a szaporítás, mivel ezek nemesítési folyamatokkal jöttek létre, a szaporodási képességük jelentősen csökkent. Nehezen porozódnak be és a magok is nehezen érnek be. Ha mégis sikerül magot szerezni, akkor az eljárás ugyanaz, mint a kerti fajtánál, annyi különbséggel, hogy ezek a magoncok érzékenyek a hidegre és a huzatra.

Az esetek többségében szaporítását hajtásdugványozással oldják meg. Ez nehéz lehet, mert a levágott hajtásrész nem mindig képes meggyökeresedni. Próbálkozhatunk homokban, tőzegben, vízben való gyökereztetéssel, de a szakkönyvek ajánlják a segítő hormonok alkalmazását is. Vetőmagboltokban általában kapható gyökereztető szer por formájában. Alkalmazása nem kötelező, de javasolt, ha biztos eredményt szeretnénk elérni. A legfontosabb, hogy fiatal, még nem fásodott hajtásrészt válasszunk le, amely teljesen egészséges. az alsó levelet vagy leveleket távolítsuk el, és ültessük a hajtást nedves tőzegbe vagy homokba. Fontos a laza szerkezetű talaj, mert ebben könnyebben megindul a gyökérképződés. Az elültetett növénykéket takarjuk le fóliával, és tegyük félárnyékos helyre. A nedvességet folyamatosan ellenőrizzük, mert ha a tőzeg kiszárad, nehezen nyeri vissza a laza szerkezetét. Ha sikeresen begyökeresedett, akkor figyelni kell a kártevőkre is. A pajzstetű és a levéltetű szívesen él rajta. Tavasszal csalánlével végezhetünk lemosó permetezést, amit követhet a vegyszeres kezelés. Ha kinőtte cserepét, akkor ültessük át komposztból és általános virágföldből álló földkeverékbe. Formáját metszéssel alakíthatjuk, de ez nem egyszerű feladat. (Forrás: az egyik szerkesztő saját tapasztalata)

Felhasználása

Aromás illóolaj-tartalma miatt több, gyakori fajának virágját gyümölcsteákba bekeverik. Több faja ismert gyógynövény: a soknevű kínai hibiszkusz virága például köptető, köhögéscsillapító hatású. A torokgyulladást is gyakran csillapítják vele. Fájából Kelet-Ázsiában díszeket faragnak. A kenaf Indiában és Afrikában is termesztett ipari növény.

Hibiszkusz a kultúrában

A hibiszkusz Kínában egyaránt jelképezi a hírnevet (rong) és a gazdagságot (fu). A versekben a szép lányokat asszonyokat előszeretettel hasonlítják hibiszkuszhoz: az igazán szép, vonzó nőket gyakran nevezik „hibiszkusz-arcúaknak”. A „vízi hibiszkusz” a fürdőző leányok szimbóluma, a bordélyházakat pedig esetenként „hibiszkusz-függönyként” emlegetik.

Ismertebb fajai:

kenaf vagy rostmályva (Hibiscus cannabinus)
kenderlevelű mocsárihibiszkusz (Hibiscus coccineus)
mocsári hibiszkusz (Hibiscus moscheutos)
tarkalevelű hibiszkusz (Hibiscus purpurea)
kínai hibiszkusz, szobahibiszkusz vagy rózsamályva (Hibiscus rosa-sinensis)
szudáni hibiszkusz, rozella (Hibiscus sabdariffa L.)
csüngő korallhibiszkusz (Hibiscus schizopetalus vagy Hibiscus rosa-sinensis var. schizopetalus)
férfiak szerelme (Hibiscus mutabilis)
törökrózsa (Hibiscus syriacus)
varjúmák (Hibiscus trionum)

A 2000-es évek elején a nemzetség nagy revíziójának eredményeként több ismert fajt, mint például a gombót (bámia’, korábban Hibiscus esculentus) az Abelmoschus nemzetségbe soroltak át.

drflora.hu

Címkék:

Kommentáld!

Hozzászólások

rédli zsuzsanna üzente 11 éve

Köszönöm Erzsike a részletes tájékoztatást!Üdv.:Zsuzsa

Válasz

Új bejegyzés

Blog szerkesztése

Közösségben Mindenben

Ez történt a közösségben:

Friss események »

Szólj hozzá te is!

Impresszum

Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu

Impresszum Felhasználási feltételek Adatvédelem Médiaajánlat FAQ

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó: