Latin neve: Frangula alnus

A drog latin neve: Frangulae cortex

Német neve: Faulbaum

Angol neve: Alder Buckthorn

„Erős hashajtóhatású növény”

Felhasználható részei:

A drogot a törzsének és legalább 3 éves ágairól kora tavasszal lefejtett kérge képezi. A fejtés 20-30 cm-es szakaszon hosszanti irányban történik a fa védelme érdekében. A drogot erős hőkezelésnek vetik alá kb. 100° C fokon, ha ez nem így történne száradás idő minimum 1 év.

A növény hatóanyagai:

Frandula-emodint, krizofanolt és más antrakinon származékot, glukofrangulint, frangulint, és egyéb antra glikozidákat, cseranyagot, keserűanyagot, cukrot, enzimeket tartalmaz.

A tea hatásai, felhasználása:

Főzetét elsősorban hashajtó hatása miatt használják, de számos epe és májbántalmakban használt valamint emésztést serkentő teakeverék alkotóeleme.

Fogyasztási javallat: Főzetét 1 kiskanállal 1 csésze teához készítik.

Figyelmeztetés:

Egyes kutatások szerint a drog huzamosabb és erős fogyasztása elősegítheti a vastag és végbélrák kialakulását.

A friss kéreg MÉRGEZŐ! hatású, csak egy esztendei szárítás után szabad felhasználni. Várandósság, szoptatás alatt alkalmazása nem ajánlott, továbbá 12 éves kor alatti gyermekeknél és vastagbélgyulladás esetén sem. Ne tévessze össze termését a vadcseresznyéjével!

Előfordulási helyek:

Sík és dombvidéki nyirkos erdők szélén, cserjésekben, patakok mentén terem.

Száradási arány: 3 kilogramm nyers áruból lesz 1 kilogramm száraz áru.

Érdekesség: Ha a kérget óvatosan megkaparjuk, a kaparás helyén rozsdavörös színűre változik.

Virágzása: Május Júniusban

Népies nevei: Büdös cseresznye, büdösfa, ebsefa, ebefa, fekete éger, kutyafa, festő kökény

A kutyabenge (Rhamnus frangula vagy Frangula alnus) a bengefélék családjának névadó faja.

Elterjedése: A kutyabenge csaknem egész Európa területén megtalálható.

Megjelenése

A kutyabenge tövistelen, 1-3 méter magas, lazán ágas cserje vagy bokorfa, sima kéreggel, csaknem vízszintesen elálló és ritkásan leveles ágakkal, melyek könnyen törnek. A kéreg fiatal korban zöld, később szürkésbarna, hosszú, keresztben álló szürkésfehér paraszemölcsökkel. A rügyek szőrösek, a rügypikkelyek hiányoznak. A levelek szórt állásúak, széles elliptikusak vagy fordított tojás alakúak, mintegy 2-7 centiméter hosszúak és 5 centiméter szélesek, olykor kisebbek. Csúcsuk röviden kihegyezett vagy levágott, szélük ép és gyengén hullámos, rajtuk a levél széle felé erősen előrehajló 7-9 érpár különösen szembetűnik.

Életmódja

A kutyabenge napfényes lomberdőkben, nyirkos cserjésekben, folyóvizek mellett, lápokon fordul elő, a sík vidékektől a középhegységekig, nyirkos, mészben szegény vályogtalajokon. A növény virágai magányosak vagy csomókba tömörülnek. Hímnős virágait rovarok porozzák be. A virágzási ideje május-július között van.

Gyógyhatásai

A bengekérget hashajtó és kolagóg (epehajtó) szerként használják fel. Huzamos fogyasztása nem ajánlott, mert mellékhatásként izgatja a beleket, és székrekedést is okozhat.

drflora.hu