MAKOVECZ IMRÉŐL NEVEZTEL EL EGY KILÁTÓTA PILISI PARKERDŐBEN

MTI | 2012-05-12 18:20

Ünnepélyesen felavatták szombaton a kis-hárs-hegyi kilátót, amely Makovecz Imre Kossuth-díjas építész emlékére ezentúl a Makovecz-kilátó nevet viseli.


A névtáblát leleplező ünnepségen a Makovecz-család tagjai és az egybegyűltek előtt tartott beszédében Zambó Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója „a magyar organikus építészet megteremtőjeként, az erdő, a természet által ihletett emberként" emlékezett meg Makovecz Imréről.

Makovecz mukáiban ismét felfedezte a faanyagot, amelynek szeretetét aztán tanítványainak is átadta. Nevéhez fűződik a Pilisi Parkerdőben például a Hoffman fogadó, a mogyoró-hegyi kemping, a dobogókői síház és a visegrádi mócsai tanya kialakítása – mondta el Zambó.

A szakmai körökben „a Mesterként" is emlegetett Makovecz Imréről megemlékezett tanítványa, Turi Attila Ybl-díjas építész és Kertész József, a parkerdő erdésze is. A Budapestre gyönyörű rálátást nyújtó, több mint hat méter magas építmény fából és vasból készült 35 éve, Makovecz Imre tervei alapján. Vázát vascső alkotja, amelyen két egymásba fonódó csigalépcsőt alakítottak ki.

Az egykori kis-hárs-hegyi, immár Makovecz-kilátót kétévi lezárás és 3 millió forintba kerülő felújítás után 2008-ban vehették ismét birtokukba a túrázók. A Pilisi Parkerdő Zrt. és a Fővárosi Önkormányzat által közösen finanszírozott felújítási munkálatok során átvizsgálták a 30 akácrönköt tartó fémszerkezetet, kicserélték az elkorhadt faelemeket, és rendezték a gyermekvasút Szépjuhászné megállójától 10 percnyire található, szabadon látogatható kilátó környezetét.

A 362 méter magas Kis-hárs-hegyről szép körpanoráma nyílik az Észak-budai térségre, de látszik a Belváros a Dunával, a Vár és a Citadella is. Északi irányba a Hárs-hegy tömbje zárja le a kilátást. A kilátóhoz vezető sétautak nagy része a XX. század elején kiépített turisztikai, történelmi emlék.

A 76 évesen, 2011. szeptember 27-én elhunyt Kossuth-díjas építész 1977 és 1981 között dolgozott a Pilisi Parkerdő Gazdaság főépítészeként, ahova az akkori állami vezetés elől vonult önkéntes száműzetésbe. Nevéhez fűződik a Magyar Művészeti Akadémia megalapítása és számos magyar középület tervének elkészítése. Az építész szakma Makovecz Imre főművének az 1992-es sevillai világkiállítás magyar pavilonjának megtervezését tekinti.

BonumTV.hu