A Tátra lengyel oldalán működő Tátrai Nemzeti Park (TPN) úgy döntött, hogy meghosszabbítja a Lengyel-Tátra területén érvényben lévő, az éjszakai mozgást tiltó időszakot. Ezzel kapcsolatban a nemzeti park az alábbi közleményt hozta nyilvánosságra: „Az utóbbi időben azt észleltük, hogy egyre több bakancsos turista túrázik éjjel a Tátrában, és egyre több sítúrázó tartózkodik sötétedés után a sítúraútvonalakon és a sípályákon. Ez a magatartásforma azonban érzékenyen érinti a tátrai természetet, ezért úgy döntöttünk, hogy meghosszabbítjuk a nemzeti parkban történő éjszakai mozgást tiltó időszakot, amely ezután (a korábbi április 1-től eltérően) március 1-től november 30-ig lesz érvényben. A sítúrázók éjszakai jelenléte a sítúraútvonalakon és a sípályákon a hó karbantartását végzők szempontjából is veszélyes, különösen korlátozott látási viszonyok között, hiszen ilyen esetben bármikor fennáll a munkagépnek, vagy a kifeszített drótkötélnek történő ütközés veszélye.
Miért nem túrázhatunk éjszaka a turistautakon?
Amikor az éjszakai állatok kerülnek szóba, elsősorban a baglyokra és a denevérekre gondolunk, az éjszakai életet élő állatok listája azonban igen hosszú. Vannak közöttük olyanok is, amelyeket napközben is láthatunk: főleg a rágcsálók, mint pl. a nyest, a hermelin, a menyét, a cickányok, a sün, a borz, valamint a farkas, a vaddisznó, az őz és a szarvas. Ugyanakkor az ún. „nappali fajok” esetében, beleértve a legtöbb madárfajt is az éjszaka nem csak a pihenés időszaka, hiszen ezek az állatok a természetes veszélyek (különösen a nagyragadozók) jelenléte miatt fokozott éberségre vannak utalva.
Ebben a helyzetben a nemzeti park különösen fontos feladata a vadon élő állatok védelmének, valamint annak biztosítása, hogy az emberek a lehető legkevésbé zavarják a nyugalmukat. Az eddiginél korábban életbe lépő korlátozás azért is fontos, mert sok állatfajnál most érkezik el a párzási időszak, vagy pedig a már vemhes nőstények szülni készülnek. A téli álmot alvó állatok lassan felébrednek a téli álmukból, a medvék és a mormoták éhesen élelem után kutatnak, világra jönnek a zergegidák, emiatt ilyenkor különösen fontos ezeknek a védett fajoknak a védelme.
A Lengyel-Tátrában nagyon sűrű (275 km) a turistautak hálózata, a nemzeti park területének közel 96 %-a a turistautaktól 1 km-nél kisebb távolságra fekszik. Tekintettel a turistautakon megjelenő egyre nagyobb forgalomra (évente kb. 3 millió turista érkezik a nemzeti parkba), a helyzet az állatok számára kényelmetlenné vált. Az éjszakai mozgás március 1-től november 30-ig történő korlátozása lehetővé teszi számukra, hogy az ember zavaró jelenléte nélkül, szabadon mozogjanak a nappali pihenőhelyük és éjszakai élőhelyük között. Emlékezzünk arra, hogy pl. a farkas, a medve, a hiúz és a róka szívesen vándorol az éjszakai órákban a jelzett turistautakon. Jelenlétüket számtalan módon, például a napközben megtalált lábnyomukkal és a hátrahagyott ürülékükkel bizonyítják.
Az éjszakai mozgás korlátozása mindazonáltal a turisták számára is védelmet jelent pl. a medvével történő találkozás elkerülése szempontjából. Ezek az állatok az éjszakai órákban a szokottnál is agresszívabbak, és a meglepett, megijesztett ragadozó különösen veszélyes lehet az emberre. A világ különböző régióiban végzett megfigyelések szerint a legtöbb, nem kiprovokált találkozásra a medve és az ember között az éjszakai órákban történt.
Kommentáld!