Erdők és fák nélkül nem élhetünk, évente mégis 15 milliárd fával csökken a Föld erdőállománya. „Csak aki ismeri a fákat, az képes védelmezni őket.” Ezért ünnepeljük minden évben március 21-én, a márciusi napéjegyenlőség napján az erdők világnapját, méghozzá 2013 óta az ENSZ Közgyűlés határozata alapján.

8000 éve még a Föld szárazföldi területeinek felét borította erdő, ma már csak alig egyharmadát. Minden percben egy futballpályányi erdő tűnik el a Földről, és velük több 100 erdei állat- és növényfaj minden egyes nap!

Erdők és fák nélkül nem élhetünk, nélkülük nem lesz elég élelmünk. Az erdő a Föld tüdeje – szén-dioxidot köt meg, oxigént termel, árnyat ad, párologtatással hűti a Föld felszínét, az egészséges vízkörforgás egyik kulcsszereplője. Az erdők lassítják a klímaváltozást, szűrik a por- és zajszennyezést, segítik a talajmegőrzést és élőhelyet nyújtanak számos embernek, állatnak, hasznos beporzónak.

Az erdők folyamatosan változó, élettel teli, összetett ökológiai rendszerek – a biológiai sokféleség legnagyobb őrzőiként a szárazföldi állat- és növényfajok több mint 80%-ának adnak otthont. Munkát, élelmet és menedéket adnak közel 1,6 milliárd embernek, és nem csak fával és élelemmel látják el az emberiséget.

• Az erdő a Föld tüdeje – a világ oxigénellátásának több mint 40%-a a trópusi esőerdőkből ered, és az üvegházgázok közel 15%-át nyelik el a világ erdei.

• Az erdők a természet vízszűrői - a fák szivattyúként átszűrik, tárolják a vizet, szabályozzák a talajvíz szintjét, a víz elvezetését, az egészséges vízkörforgás kulcsszereplői.

• Az erdők a talaj védelmezői - csökkentik a talajerózió hatását, mivel megfogják a folyó vizet, mérséklik az üledék szintjét is a tavak, folyók és más vizes területek környékén.

• Az árnyat adó, párologtató fák védenek a vásrosi hősziget-hatás ellen, és jelentősen csökkenthetik az energiafelhasználást: megfelelően telepítve 2-8 Celsius-fokkal hűthetik a városi környezet levegőjét, mintegy 30%-kal csökkentve a hűtési és 20-50%-kal a fűtési költségeket.

• A legtöbb erdőt az élelem- és takarmánytermesztés miatt irtjuk ki, a haszonfa-kitermelés – épület, bútor, fűrészáru, tűzifa, papírgyártás stb. az erdőirtás egyharmadáért felel.

• Az erdőirtás 12-20%-kal növeli a globális üvegházgáz-kibocsátást, azaz a klímaváltozást.

• A világ megmaradt erdeinek több mint felét ma már mindössze öt ország birtokolja – Oroszország, Brazília, Kanada, az Egyesült Államok és Kína.

• A legnagyobb trópusi esőerdő, a több mint 800 millió hektár kiterjedésű Amazonas 9 dél-amerikai ország területén húzódik át. Kisebb kiterjedésűek Afrika, Délkelet-Ázsia, Ausztrália és Közép-Amerika trópusi esőerdei. Ezek együttes területe nagyjából megegyezik az amazonasi erdőkével.

Évszázadokkal ezelőtt Magyarország mai területének 85,5%-át borította erdő - ma közel 22%-át. Erdeinknek csak kevesebb, mint fele természetes eredetű, „igazi erdő" – főként tölgyes és bükkös. Idős erdeink fele a Bükk-hegység belsejében található. A hazai erdőterület alig 2%-a számít az élővilág megőrzése szempontjából kulcsfontosságú, 120 évnél idősebb erdőnek.

Különösen a síkvidékeken a korábbi évszázadok mezőgazdasági célú erdőirtásai után az erdők helyét nagyrészt a 20. században telepített faültetvények: fenyvesek, akácosok, nemesnyárasok foglalják el. A hazai viszonyok között korosnak számító erdeink egyharmada nem áll védelem alatt, és erdőterületeink több mint 95%-án zajlik fakitermelés és -telepítés a WWF szerint.

Az erdők csendje, a természet szépsége jót tesz testnek és léleknek - oldja civilizált világunk stresszét, ellazít, feltölt. Töltsünk minél több időt fák között, a zöldben, ismerkedjünk velük, fogadjunk örökbe egyet és figyeljük, hogyan változik. "Csak aki ismeri a fákat, az képes védelmezni őket." Szeressük és védjük meglévő erdeinket, a városi, kerti fákat, és ültessünk a már elpusztítottak helyett.

Forrás: FNA/FAO