| Utódja Származása, családja
Apja I. Rákóczi Ferenc, aki még fia csecsemőkorában meghalt. Nagyapja, déd- és ükapja, I. és II. Rákóczi György, valamint Rákóczi Zsigmond egyaránt erdélyi fejedelmek voltak. Anyja, Zrínyi Ilona, Zrínyi Péter horvát bán és Frangepán Katalin leánya, a költő Zrínyi Miklós unokahúga volt. Nővére Rákóczi Julianna.
Egyetemi tanulmányait követően az ifjú Rákóczi (sógora, Aspremont Ferdinánd gróf tanácsára) önállóan döntött házasságáról, s az udvar engedélye nélkül feleségül vette Sarolta Amália hessen–wanfriedi hercegnőt, akinek apja Károly hessen–wanfriedi őrgróf (1649–1711) és anyja Alexandra Julianna leiningen–dagsburgi grófnő (1651–1703). Az esküvőt 1694. szeptember 26-án tartották a kölni dómban,
s a párt maga a választófejedelem, József Kelemen bajor hercegérsek
adta össze a főoltár előtt. (Rákóczi felesége nagynénje, az orléans-i
hercegné révén rokonságba került XIV. Lajos francia királlyal is.)
A házasságból három gyermek született:
(Sarolta Amália 1706. november 16-án még egy kislánynak adott életet, aki azonban csak néhány hetet élt, s akinek bizonyosan nem Rákóczi volt az édesapja.)
Neveltetése
Mint árvát édesanyja, Zrínyi Ilona szerette volna gyámsága alá venni, I. Lipót császár tanácsosai azonban ragaszkodtak ahhoz, hogy Rákóczi és nővérének gyámsága Lipótot illeti, főképp, mert I. Rákóczi Ferenc végrendeletében fiát Lipót pártfogásába ajánlotta.
Nehézségek árán azért sikerült keresztülvinni, hogy a Rákóczi-árvák
gyámságát Lipót főgyámsági jogának fenntartása mellett anyjukra, Zrínyi
Ilonára ruházzák. A család előbb Munkács, Sárospatak és Regéc váraiban lakott, majd 1680-tól (a nagymama, Báthory Zsófia
halála után) végleg munkácsi várukba költöztek, amely iránti vonzalmát
Rákóczi haláláig megőrizte. Anyja mellett Kőrössy György kamarás
(udvarmester) és Badinyi János is részt vettek nevelésében.
Ezek után Kollonich Lipót győri püspök (későbbi esztergomi érsek) lett a hivatalos gyámja, aki Prágában és Jindřichuv Hradec-ben neveltette a jezsuitáknál. Itt sokat szenvedett, a rideg, szeretet nélküli környezetben. Rákóczi már egyetemre járt, amikor a Törökországban élő Thököly Imre
felajánlotta: ha feleségét, Zrínyi Ilonát kiengedik hozzá, szabadon
bocsát egy elfogott császári tábornokot. I. Lipót kelletlenül, de
beleegyezett a cserébe. Azt azonban nem engedte meg, hogy Rákóczi Ferenc
elbúcsúzhasson édesanyjától. Rákóczi tervezett házasságát is
meghiúsította a bécsi udvar. Nem csoda, hogy a fiatal főúr szívből
gyűlölte a
Habsburgokat. Barátja, Bercsényi Miklós gróf is arra biztatta, hogy lépjen anyja örökébe, és szálljon szembe a császárral.
A Thököly-szabadságharc vége
Zrínyi Ilona második férje, Thököly Imre nem avatkozott a gyerekek nevelésébe, ő inkább a politikával foglalkozott. A törökök kudarca Bécs ostrománál keresztül húzta a „kuruc király” terveit, az Oszmán Birodalom bizalmatlansága vele szemben is megnőtt. Rákóczit ekkor személyes céljaira kívánta felhasználni és kezesként Konstantinápolyba küldte volna; anyja azonban nem akart megválni fiától
1686-ban Antonio Caraffa ostrom alá vette Munkácsot, amelyet a császári csapatok már az előző év novemberében körülzártak.
A várat Zrínyi Ilona 2 évig sikeresen védte, de végül 1688. január 17-én
kénytelen volt megadni magát. A kapituláció után a Rákóczi-árvák összes
javait visszaadták, ők maguk azonban atyjuk végrendelete értelmében I. Lipót gyámsága alá kerültek. Zrínyi Ilonával együtt Bécsbe kísérték őket, ahonnan csak a császár engedélyével távozhattak.
1697. július 1-jén Thököly bujdosó kurucai a közhangulatot felhasználva éppen Rákóczi birtokán, a Hegyalján támasztottak zendülést. Meglepték és elfoglalták Tokaj, Patak és Újhely
várát, és Rákóczit akarták megnyerni vezérüknek. Ő azonban kitért a
szervezetlen, parasztlázadás-szerű mozgalom elől. Sietve távozott
Bécsbe, ahol az udvar előtt megpróbálta tisztázni magát a gyanú alól.Az 1699. január 26-án megkötött karlócai béke Thökölyt és Zrínyi Ilonát száműzetésbe kényszerítette. A fiatal Rákóczi Bécsben maradt, a császár kezei alatt.
|
nincs
|
Kommentáld!