Te lásd meg, ó sors, szenvedő hazámat, 

Vérkönnyel ázva nyög feléd! 

Mert kánya, kígyó, féreg egyre támad, 

És marja, rágja kebelét. 

A méreg ég, és ömlik mély sebére, 

S ő védtelen küzd egyedűl, 

Hatalmas, ó légy gyámja, légy vezére, 

Vagy itt az óra, s végveszélybe dűl! 

Kölcsey Ferenc

„Üdvez légy születésed napján magyar szabadság! Először is én üdvezellek, ki imádkoztam és küzdöttem éretted, üdvözöllek oly magas örömmel, amilyen mély volt a fájdalmam, midőn nélkülöztünk tégedet! 

Oh szabadság, édes kedves újszülött, légy hosszú életű e földön, élj addig, míg csak él egy magyar; ... 

Petőfi Sándor: Napló 

Március idusára

Akkor is dörgött, s villámlott az ég,

S millió vízcsepp verte esernyők,

Mint morajló tenger - hömpölygő tömeg

Kísérte a múzeumhoz Petőfit.

Kérték mondja, hogy... rabok nem leszünk,

Hisz rabok voltunk eddig, untalan,

Hol török - német volt igánk fogója,

S mi tűrtük, de nem tűrhetjük tovább.

Ki mondja meg, mi a joga, e kicsiny,

Kárpátok közé költözött népnek,

Ha ő saját maga nem keresi azt,

S nem harcol érte szüntelen.

Hömpölygő zápor, hömpölygő tömeg

Szürke ruhában, eső áztatta,

Mégis örömmel éneklő emberek,

Ki szabadságért meghalni kész.

S hogy kezdet ez, mind tudták,

Hisz ezután már nem állhatni meg.

Le a bitorló, trónülő némettel,

S magyar szabadság virrad fel neked.

Petőfi küzdött, s győzött a nép,

S tiszteli a költőt hős halottjaként.

Meghalt a harcban amit indított,

De eszméje népében örökké lobog.

 Fiatal lendület a néppel karba öltve,

Egy nemzeti érték mai is.

Március idusa volt a kezdete,

De vége talán nem lesz sohase.

Sz. Pál-Kutas Orsolya

Március 15.-e

Március 15-e Nemzetünk nagy napja, 

E napot a történelem tiszteletben tartja. 

Ezen a szép napon minden ember készül, 

Kitűzi a kokárdát mellére, díszül. 

A márciusi ifjak életüket adták, 

Cserébe utódaik a szebb jövőt kapták. 

Nekik köszöni egész népünk, nemzetünk, 

Ők a Márciusi Ifjak, kiket nagyra becsülünk. 

Legyünk büszkék rájuk, a Hős Magyarokra, 

Emlékezzünk vissza e dicső napokra. 

Hála és dicsőség az elesett hősöknek, 

Némán hajtsunk fejet a bátor nemzedéknek. 

Életüket adták a szabadságharcért cserébe, 

Beírták nevüket a nemzetünk történetébe. 

Szeretet és béke tartson minket össze, 

A Magyarok Istene áldjon meg örökre.

Tobai Rózsa

Március idusán

Márciusban, akkor, 

eggyé vált a nemzet, 

a sok könny és bánat 

közös utat nemzett. 

Bölcs öreg és ifjú 

egy ütemre lépett, 

nemzetének sorsa 

tüzelte a népet. 

Szívük fölé tűzve 

virító kokárdák, 

fogadalmat zúgva 

Petőfit hallgatták: 

szemükben lobogott 

merész álmuk lángja, 

szolgasorsuk' végre 

a szabadság váltja; 

úgy sejlett a biztos, 

igazságos holnap, 

ahol minden ember 

egyenlő, jogot kap. 

Akkor megmutatták, 

egy szív, egy akarat 

a zsarnokság fölött 

győzedelmet arat. 

Emlékezzünk méltón 

e hős nemzedékre, 

hiszen értünk is hullt 

szívük drága vére!

Szepesi Zsuzsanna

Március idusára 

Vannak napok, melyek nem szállnak el, 

De az idők végéig megmaradnak, 

Mint csillagok ragyognak boldogan 

S fényt szórnak minden születő tavasznak. 

Valamikor szép tüzes napok voltak, 

Most enyhe és derűs fénnyel ragyognak. 

Ilyen nap volt az, melynek fordulója 

Ibolyáit ma a szívünkbe szórja. 

Ó, akkor, egykor, ifjú Jókai 

És lángoló Petőfi szava zengett, 

Kokárda lengett és zászló lobogott; 

A költő kérdett és felelt a nemzet. 

Ma nem tördel bilincset s börtönajtót 

Lelkes tömeg, de munka dala harsog, 

Szépség, igazság lassan megy előre, 

Egy szebb, igazabb, boldogabb jövőbe. 

De azért lelkünk búsan visszanéz, 

És emlékezve mámoros lesz tőled, 

Tűnt március nagy napja, szép tavasz, 

Mely fölráztad a szunnyadó erőket, 

Mely új tavaszok napját égre hoztad, 

Mely új remények ibolyáját fontad. 

Ó nagy nap, szép nap, légy örökre áldott, 

Hozz mindig új fényt, új dalt, új virágot! 

Juhász Gyula