Mária Szent Nevének ünnepe
                      (festum nominis Beatae Mariae Virginis)

A passaui Mariahilf-kegykép
a számos másolat egyike, az eredeti (1520 körül) id. Lucas Cranachtól az innbrucki dómban található


Mária Szent Nevének ünnepe szeptember 12., a Boldogságos Szűz Mária nevenapja a liturgikus naptárban.

Az ünnepet az egész Egyház számára Boldog XI. Ince pápa rendelte el a török felett Bécsnél 1683. IX.12-én aratott győzelem emlékére. Napja ekkor a Kisboldogasszony nyolcadába eső vasárnap lett, Szent X. Pius pápa az ünnepet áthelyezte a győzelem napjára (IX. 12). A Bécsnél aratott győzelmet követte hazánk felszabadítása is, melyet szintén Mária közbenjárásnak tulajdonítottak. A kultuszt Közép-Európában főleg a passaui Mariahilf (Mindenkor Segítő Szűz Mária) tisztelete ihlette. Bécs ostroma alatt I. Lipót császár és udvara Passauba menekült, és a kapucinus kolostor e kegyképe előtt könyörgött a szabadulásért. A győzelem után a kegykép tisztelete hozzájárult az ünnep gyors terjedéséhez. A 18. században a hazánkba települő németek, de a magyar kamarai telepítések is szívesen választották az új templomok, kápolnák titulusául Mária nevét, s általában a Mariahilf-kegykép másolatát, művészi átköltéseit helyezték oltárukra.

    A Mária név (héber Mirjam, görög Mariam, latin Maria) jelentése vitatott. Az Istenanya nevét a hagyomány üdvtörténeti hivatásából kiindulva is magyarázza. A görög atyák szerint: mare amarum, 'keserű tenger', mirrha maris, 'tenger mirrhája', illuminans, 'megvilágító', illuminata, 'megvilágosított', Domina, 'úrnő', Mater Domini, 'az Úr Anyja', Sigillum Domini, 'az Úr pecsétje'. A nyugati atyák közül Szt Ambrus szerint exaltata, 'felmagasztalt', excelsa, 'magasztos', eminens, 'kiváló', sublimis, 'híres'; Szt Jeromos szerint mare amarum, 'keserű tenger', stilla maris, 'tenger cseppje', Domina, 'úrnő', stella maris, 'tenger csillaga'. Későbbi értelmezés szerint illuminatrix, 'megvilágosító', Domina maris, 'tenger úrnője', amata a Deo, 'Istentől szeretett'.

    A liturgiában a Tenger Csillaga (stella maris) magyarázat fordul elő a leggyakrabban.

    A Mária-offícium vesperásának himnusza a 8. századi Ave, maris stella, a latin himnuszköltészet remeke.

                     Tenger Csillaga

Tengernek csillaga,
Isten édesanyja,
üdvözlégy, mindig szűz,
menny boldog kapuja.

Te, kinek Gábriel
ajka mondott Avé-t,
tégy közöttünk békét,
fordítsd Éva nevét!

Szabadíts rabokat,
adj fényt a vakoknak,
üzd el bajainkat,
igényeld javunkat.

Mutasd, hogy anyánk vagy!
Hallja meg imádat,
ki értünk fiaddá
születni nem átallt.

Kiváltságos szent Szűz,
mindenek közt enyhe,
oldd föl bűneinket,
enyhíts, tisztíts minket!

Mosd meg életünket,
készítsd el utunkat,
hogy örök örömben
lássuk Jézusunkat!

Istennek dicséret,
Krisztusnak dicsőség,
Szentlélekkel együtt
hármas-egy tisztesség!

(Babits M. fordítása)