A nagylevelú vagy erdei mályvának is többféle elnevezése él a nép ajkán; nagypapsajt, csúszóka, füdzõrózsa. Éppúgy gyógynövény, mint a kerek vagy kislevelû mályva, vagyis a papsajtmályva, mely utak, kerítések mentén, öreg falak tövében, törmelékhalmokon terem, de csak lakott területeken fordul elõ. Hogyha településtõl távol akadunk rá valahol, biztosak lehetünk benne, hogy ház vagy majorság volt ott valaha. 

             A nagylevelü mályva vagy erdei mályva (Malva grandifolia-M. silvestris) és egyéb változatai leginkább zöldséges- és virágoskertekben találhatók meg. Mindkét fajta tartalmaz a levelében, szárában és virágjában hyálkát és cserzõanyagot. A kislevelû mályvának, azaz papsajtnak a talajon elterülő szára van, mely a gyökértörzsnél némileg fás.

Hosszúnyelű, kerek, csipkés szélű levelei vannak, virága kicsi, rózsásfehér. Korong alakú termése kerek sajthoz hasonlít, innen ered a neve; papsajt. Aligha van olyan, vidéken felnőtt ember, aki gyerekként ne evett volna papsajtot vagy ne játszott volna vele. Virágját, levelét és szárát gyűjtjük júniustól szeptemberig.

Mivel szárításnál a nyálkaanyag elvész, a mályvát lehetőség szerint frissen használjuk fel. Bár a szárított növényben is marad még éppen elég kiváló hatóanyag. 

             A papsajt mindenekelőtt a gyulladt nyálkahártyák gyógyítására alkalmas tea formájában, gyomorhurut, hólyaghurut, a gyomor és a bélutak, a szájüreg gyulladásos megbetegedéseinél, valamint gyomor- és bélfekély gyógyítására alkalmazzuk. Ebben az esetben gerslivel együtt készül leves a papsajt leveleiből. Először azonban a gerslit kell megfőznünk levesnek és csak azután keverjük bele a mályvaleveleket, miután a leves már kihűlt. 

             Elhúzódó hörghurut és bronchitis, köhögés és erős rekedtség esetén különösen •ajánlott, de heveny gége- és mandulagyulladás, vaiamint szájszárazság ellen is alkalmazható. Hogy a nyálkaanyag ne menjen tönkre, áztassuk éjszakára hideg vízben. Ebből a napi adagunk két-három csészényi, amit kicsit felmelegítünk és kortyonként fogyasztjuk el.

Még a szerfölött makacs és gyakran gyógyíthatatlannak beállított és olykor súlyos légszomjat okozó tüdőtágulatot is meggyógyítja a papsajt.

Naponta legalább három csészével igyunk meg belőle, ahogy fentebb leírtuk, és éjszakára rakjuk borogatásként a mellkasra a leszűrt és jól felmelegített folyadékot, amit a papsajt leveleiből és virágjából nyertünk. 

             Kitűnően bevált a langyos papsajtteával történő szemlemosás és szemborogatás, amely a könnyfolyás ritka beszáradása esetén ajánlatos. 

             Az arcon viszkető és égő érzést okozó allergiákra is jótékonyan hat a langyos papsajttea. Külsőleg a papsajtot sebek, fekélyek, vénagyulladásból származó és törések helyén fellépő kéz- és lábdagadás kezelésre használjuk. Ilyen esetekben kéz- illetve lábfürdőt veszünk (lásd a Felhasználási módoknál). 

             Nagyon jó tapasztalataim vannak ezekkel a fürdőkkel. A papsajtfürdő leginkább a lábcsont törése esetén ajánlható, amikor is a láb újra és újra túl van terhelve és megdagad. 

             Lakott a szomszédunkban egy asszony, akinek néhány évvel azelőtt eltörött a bokája. Állandóan baj volt a lábával és egy napon ismét kórházba kellett feküdnie. Nem sokkal azután találkoztam vele, hogy hazaeresztették, de nagyon bicegett és a lába egészen a térdéig meg voit dagadva. Bár bottal járt, mégis csak csigatempóban tudott haladni. Ekkor együtt friss papsajtot szereztünk be.

Másnap az asszony kipróbálta az első lábfürdőt. Nem túlzok, ha azt állítom, hogy egy hét múlva már nem volt szüksége a botra és a lába teljesen rendbejött. Ugyanez történt egy másik asszonnyal, aki a jobb csuklóját törte el és ez okozott neki komplikációkat. Melyik háziasszony és anya tudja kímélni a jobb kezét?

Minden éjjel szaggatott a keze és napközben hosszú időn át mindig megdagadt. Egyik találkozásunkkor papsajtot*ajánlottam neki. Nála is gyors javulást hozott a mályva. 

             Nem szabad hagyni, hogy a lábunk dagadt legyen, még akkor sem, ha öregek vagyunk. Itt is segít a papsajtfürdő lándzsás útifűvel elegyítve. Ez utóbbit alaposan megmosva azon vizesen tesszük a nyílt sebre.

A seb egy éjszaka alatt bezáródik és nem szakad fel újra, legyen bár tíz, tizenöt éves vagy még régebbi. Ha Önnek netalántán ilyen sebe van, kérem, fogadja meg jótanácsomat a friss lándzsás útifűvei kapcsolatosan.

El fog csodálkozni, milyen gyorsan bezáródik a seb. És ne higgyék, amikor ezeket a sorokat olvassák, hogy „Na Treben asszony most aztán tényleg túloz!" Mindezt csakis azért merem állítani, mert ilyen tapasztalatokat szereztem az utóbbi időben. 

             S most szeretnék elmondani még egy történetet, amely igen különösen hangzik, mégis igaz. Valóban csodálatra méltó, micsoda érdemei vannak ennek a kicsi, földön kúszó növénynek. Egy napon a linzi Theaterkasinoban egyedül ebédeltem egy asztalnál. Aztán leült mellém egy nő, akitől beszélgetésünk folyamán megtudtam, hogy nagyon aggódik a férjéért, akinek időről időre kórházba kell feküdnie és most még a hangja is rekedtté vált.

Az orvosok mindig kitérő választ adnak, de ő attól retteg, hogy ez gégerák. „Csak ne veszítse el a bátorságát! - biztattam. - Próbálkozzon gyógynövényekkel! Itt van például a kiváló papsajt, ami segít gégegyulladás esetében. Napjában többször gargalizáljon vele és a maradékból pedig gersli lisztjével összekeverve éjszakára meleg borogatást csináljon magának a férje." Ez csütörtökön volt. Ott annál az asztalnál igazán összebarátkoztunk és megadtuk egymásnak a címünket. A következő héten szerdán felhívott linzi ismerősöm: ',A védangyalom vezetett az ön asztalához. A férjem már jobban van. Mindent úgy csináltunk, ahogy mondta. Van egy lányunk, aki Bécsben orvos. Elmondtam neki, az a szándékom, hogy hazahozom az apját a kórházból. Ha ez megnyugtat tedd ezt, anya! - mondta.

Utána beszéltem a háziorvosunkkal is, aki szintén úgy vélekedett, hogy elvileg nem ellenzi a gyógynövénykúrát. így aztán hazahoztam a férjemet; gargalizált, én pedig elkészítettem neki a meleg borogatást a nyakára.

Néhány napja megszűnt a rekedtsége." Egy hét múlva újra felhívott: „Férjem jól van, bízik benne, hogy rövidesen ismét taníthat.

És még csak azt szeretném elmondani önnek, mit szólt mindehhez a főorvos, aki kezelte: Ez az asszony kitüntetést érdemel!" A derék papsajt tehát nemcsak gégegyulladás, hanem rosszindulatú gégebetegségek esetében is használ. Jlyenkor a napi adag két és fél liter, (negyedliterenként egy púpozott teáskanál növényt) áztatunk be éjszakára. Reggel kicsit felmelegítjük és az adagot forró vízzel kiöblített termoszban tároljuk. Napközben négy csészényit iszunk meg belőle kortyonként, a maradékkal gargalizálunk.

A száj, az orr és a torok szárazsága esetén ami gyakran idegességet vált ki a betegekből, szintén napjában többször gargalizálunk és öblögetünk papsajtteával. A könnyelválasztás zavarain is segítenek a papsajtteával végzett fürdők és borogatások. A papsajt, amely főleg a parasztházak körül terem, napjainkban sajnos egyre inkább eltűnőben van.

A gazdák arra törekszenek, hogy a nedvességet és a piszkot eltávolítsák és hogy a házuk tája rendezetten nézzen ki, lebetonozzák az udvart, vízelvezető árkot építenek. Ezzel azonban elveszik a papsajt elől a helyet, ahol megteremhetne. így azután lassacskán eltűnik az emberiségnek ez a nagyszerű segítője, amelyért nem lehetünk elég hálásak Teremtőnknek. 

FELHASZNÁLÁSI MÓDOK 

Teakészítés: csak hidegen áztatjuk be! 1 púpozott teáskanál füvet adunk 1/4 liter vízhez, éjszakára állni hagyjuk, reggel Ricsit felmelegítjük. 

Láb- és kézfürdő: jó két maréknyi papsajtot éjszakára hideg vízben beáztatunk egy 5 literes edényben. Másnap csak annyira melegítjük fel, hogy a kéz és a láb elbírja a hőfokát. Fürdési idő: 20 perc. A fürdőt még kétszer lehet használni, újbóli felmelegítéssel. 

Borogatás: a teakészítés során visszamaradt ázalékot kevés vízben felmelegítjük, gersli lisztjével összekeverjük, az így nyert pépet lenvászon kendőre kenjük és melegen felpakoljuk.