Maróti Géza

A Liszt Ferenc Zeneakadémia homlokzata (1907) Maróti szobraival

Maróti Géza (Rintel Géza, Barsvörösvár, 1875. március 1. – Budapest, 1941. május 6.) építész, szobrász, festő, iparművész. Lánya, Maróti Dorottya könyvillusztrátor, grafikus. Unokája, Bródy András Széchenyi-díjas közgazdász. Dédunokái, Bródy János Kossuth-díjas zenész, dalszövegíró és Bródy Mihály nyelvész.

Bejárta a világot, igazi „világpolgár” volt. „Magyar sors”, hogy míg külföldön neves építészként dolgozhatott, hazájában jószerivel csak épületszobrászként és belsőépítészként foglalkoztatták. Később már úgy sem…

Élete főműve, a máig (teljes egészében) kiadatlan kultúrtörténeti mű, Atlantisz történetének monumentális feldolgozása.

„Az Atlantisz-könyv is egy beszámolás a saját lelkiismeretemnek, mely már kis nebuló koromban is megvolt, … és melyért oly sok mindent feláldoztam életemben.” (Maróti Géza)

Életpályája

Vidéki kereskedőcsaládba született; pályafutását kőfaragóinasként kezdte Oppenheimer Ignác épületszobrász műhelyében, később magánúton, saját erejéből képezte tovább magát Budapesten és Bécsben. 1900-ban Budapesten műhelyt nyitott, majd műtermet bérelt és épületszobrász lett. 1908-ban Alfonz spanyol király látogatásakor őt kérték fel az Andrássy úti diadalkapu megtervezésére. Ezután kapott meghívást Mexikóba. Az első világháború kitörése előtt felépítette zebegényi nyaralóját, mely sajátos remete-lakként szolgált.

1927-ben Eliel Saarinen meghívására Amerikába ment. Detroitban dolgozott. Idővel beválasztották az USA Építészkamarájába.

1930-ban Közel-keleti utazást tett Konstantinápolytól Jeruzsálemig, a keresztes hadak útján, lóháton. Kutatómunkát végzett a jeruzsálemi Salamon-templom rekonstrukciós munkáihoz. (Ezt a tervét a British Museum őrzi.) Az út inspirációjának hatására kezdett hozzá Atlantisz-könyvének munkálataihoz. 1932-ben hazatért Budapestre, ahol az Iparművészeti Iskola tanára és a Műegyetem építészmérnöki karán a mintázás előadója lett. 1937-ben végleg Zebegénybe költözött. 1941-ben munkanélküliként, Budapesten halt meg. Neje Fritz Leopoldina volt.

Maróti Géza sírja Budapesten. Kerepesi temető: 32-1-3. A művész saját alkotása.

Főbb művei

• 1904-1907. Zeneakadémia, Budapest, homlokzati szobrok.
• 1905. Gresham-palota, Budapest, épületszobrászat.

Hitelbank, Budapest, homlokzatdíszek.

Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, Budapest, homlokzatdíszek.

• 1905-1910. Pesti Hazai Takarékpénztár, Budapest, épületszobrászat.
• 1906. Világkiállítási pavilon, Milánó. A csarnok a kiállítás ideje alatt leégett. A kényszerből, hirtelenjében felhúzott új pavilon jóval szerényebb lett az eredetinél, mégis díjak sokaságát kapta.
• 1908. Mexikóváros Teatro Nacional (Mexikói Opera és Nemzeti Színház) belsőépítészeti és díszítőszobrászati munkái, a leendő színházépület tetején lévő szoborcsoport, és az előcsarnok terve, Körösfői-Kriesch Aladár közreműködésével.

A nézőtér színes üvegkupolája (eredeti tervként Erzsébet királyné emlékművéhez készült) a maga korában a világ legnagyobb ilyen jellegű műve volt. A színházhoz készült terv a kilenc múzsát ábrázolja, Róth Miksa budapesti műhelyében készült.

A nézőtér kristály-mozaikfüggöny üvegfestményének terve a három nagy mexikói hegységet ábrázolja. Ezt, a még ma is egyedülálló üvegfüggönyt, mely a háború kitörése miatt már Amerikában készült, a nyugati szakirodalom már csak Tiffany nevével fémjelzi…

A munkálatokat még 1904. október 1-jén kezdték, de csak a mexikói forradalom után, 1932-ben folytatták, végül az épületet 1939. szeptember 29-én adták át, de már más rendeltetéssel: Palacio de Bellas Artes (Szépművészetek Palotája) néven funkcionál.

• 1911. Világkiállítási csarnok, Torinó.
• 1912-1914. Maróti-villa, Zebegény.

A ház a Duna áramlási rendszerének és a hegyek erővonalainak kitüntetett pontján épült, mintegy geobiológiailag tökéletes helyen.

Az emeletes épületben és a mellette lévő műteremben több világkiállítás modellje is készült, valamint a velencei világkiállítás Magyar Házának bútorai.

A kertben a Kacsás Kút másolata, Árpád-házi Szent Erzsébet szobra, melynek modellje a művész felesége volt. A szobrot az államosításkor kidobták, ám a zebegényiek megmentették. A ház később kórházi kihelyezett részlegként működött az épületben, emiatt állaga veszélyesen romlott. 1989 után kerülhetett csak újra magánkézbe a villa.

• 1927-1932. Detroit épületeinek bronz és gránitszobrai, valamint épületplasztikái.

További amerikai munkák: Fisher Building, Detroit. Bronz- és gránitszobrok, falfestmények.

Livingstone Memorial világítótorony, Cranbrook Academy of Art Museum, Foreman Bank Building, Hurison Motor Co. Building, Times Building.

• Egyetemi- és Sportközpont terve Lágymányosra, benne a monumentális Nemzeti Stadionnal. (nem épült meg)
• 1935-1938. Országzászló, Hősök emléke és Hősök tere Krisztus oszloppal a zebegényi Kálvária-hegyen. A háború és a szovjet uralom miatt befejezetlen maradt.
• 1933-1940. Az elsüllyedt Atlantisz rekonstrukciójával kapcsolatban több mint hatszáz oldalas tanulmányt készít Mi vagyunk Atlantisz címmel, melyet nem sokkal halála előtt fejezett be. Németül írta, és biztosítván a mű fennmaradását, annak összefoglalását Angliába, tartalomjegyzékét Amerikába küldte.

Utolsó fejezete Rudolf Steiner Atlantiszról szóló munkásságát is méltatja.

Maróti Géza Atlantisz modelljének terve

Atlantisz városának méreteiben is lenyűgöző makettje a Velencei Építészeti Biennálé, az Ernst Múzeum, és a megszüntetett Millenáris Park-i kiállítás után 2002-ben az Iparművészeti Múzeumban volt látható.

Maróti Géza emlékét őrzi a Biblioteca “Geza Marotti” Edificio La Nacional, Mexikóvárosban.

Híres tanítványa

Bokros Birman Dezső szobrászművész