Martin Behaim földgömbjének 1889-es reprodukciója
553 éve, 1459-10.06-án megszületett Martin Behaim felfedező és térképész, az első földgömb megalkotója.A nürnbergi kereskedőcsaládból származó Behaim tanulmányai elvégzése
után Lisszabonba ment, ahol portugál hajósokhoz csatlakozva, részt vett
az Indiába vezető tengeri út felkutatásában. 1492-ben, elsőként
ábrázolta a Földet gömb formában. Lisszabonban halt meg, július 29-én.
A legelső földgömb meséje
Legendák..
Egy nürnbergi posztókereskedő fia Martin Behaim, szülei kapacitálása
ellenére nem az apja mesterségét választotta, hanem inkább a változatos
tengerész életet. Ezt a választását matematikai ismeretek
elsajátításával tetézte, majd mikorra tapasztalt tengerész lett sok-sok
hajózás után, II. János portugál király szolgálatába állt. Rövidesen ő
lett a portugál birodalom legfőbb tengerész tisztje, s mivel a király
nagyon meg volt vele elégedve, lovaggá ütötte és nemesi rangra emelte.
Egy idő múltával honvágya támadt tehetséges tengerészünknek, és hazatért
szülővárosába meglátogatni rokonait.
Mint ahogy a messziről jött emberek általában, ő is sokat mesélt, és a
derék nürnbergi polgárok szájtátva hallgatták történeteit, hiszen végre
egy olyan embertől hallottak valóságos élményeket, aki saját maga is
beutazta földgolyó egyharmadát. Természetesen abban az időben a
nürnbergiek nagy része álmában sem gondolta hogy a Föld kerek, mondhatni
gömbölyű. Ennek bizonyításául megkérték a derék Martint, hogy számukra
mintegy emlékül rajzolja le mindazt amit világjárása során látott és
tapasztalt.
Behaim beleegyezett, és elkészíttetett egy kb. fél méter átmérőjű
fagolyót, amit beborított pergamennel. Innen már csak egy lépés volt,
hogy arra felrajzoljon mindent amit látott, hallott, és ezeket a
rajzokat feliratokkal látta el. Egy idő után a sok fekete és vörös
tintával megrajzolt és felírt, aránytalanul elhelyezett ismert és
ismeretlen hely hihetetlenné vált az ismerősei számára, és kezdtek
kiábrándulni a történeteiből. Néhol egy-egy szigetvilágra óriásokat
rajzolt, máshol pedig a földgömbön nagy szemű emberek jelentek meg.
Igyekezett földgömbjén - amit ő földalmának nevezett - megjeleníteni az
államformát is, így a földgömbre államformák, címerek, zászlók és
trónuson ülő királyok is kerültek.
Valóságtartalmát persze az utókor ugyanúgy vitatja, mint ahogy ismerősei
tették, de azt elvenni már nem lehet a derék tengerésztől, hogy ő
készítette az első földgömböt melyről írásos emlékeink maradtak.
(forrás:Látványtérkép.lap.)
Glóbuszokat, azaz háromdimenziós térképeket már az ókorban is
készítettek, ám nem maradtak fenn. A legrégebbi éggömb 11. századi, a
legrégebbi földgömb 1492-es, ezek ma is megtekinthetők múzeumokban.
A
gömbkészítés a 17-18-dik században élte virágkorát: a földrajzi
felfedezések nemcsak újabb kontinenseket, hanem újabb csillagképeket is
adtak az emberiségnek. A gyártók leginkább párban készítették a
glóbuszokat: egy földgömböt és egy éggömböt, azonos kivitelben. Sok
közöttük a gyönyörű kivitelű, és ma óriási (kultúrtörténeti) értéket
képviselnek.
Kommentáld!