1) Földrajzi Északi-sark 2) Északi mágneses sark 3) Északi földmágneses sark 4) szárazföldektől legtávolabb eső pont

Az Északi-sark a bolygó legészakibb pontja. A Földön többféle északi sarkpont is van, de mindegyik a Jeges-tenger területére esik. Az Északi-sarkvidék az Arktisz.

A Jeges-tenger nagy részét jégtakaró borítja. A késő nyári jégtakaró évente mintegy 7-8%-kal csökken a globális felmelegedés következtében, ami alapján az eddigieknél sokkal korábbra, 2020 nyarára várják az északi-sarki jégsapka elolvadását.

Sarkpontok fajtái

1. A Földrajzi Északi-sark ahol a Föld forgástengelye a felszínnel találkozik az északi félgömbön.
2. Az Északi mágneses sark A Föld mágneses terének erővonalai itt merőlegesek a felszínre, azaz függőlegesek. Ide mutat az iránytű.
3. Az Északi földmágneses sark A Föld mágneses terét létrehozó elméleti "rúdmágnes" tengelyének döféspontjai a Föld felszínével az északi félgömbön.

A mágneses és a földmágneses sark a Föld forgása miatt nem esik egy pontba.

A földrajzi Északi-sark

Az Északi sarkvidék térképe

A Földrajzi Északi-sark a lehető legközelebbi pont a Föld forgástengelyének és a felszínének a találkozásánál. Fix pontnak tekintjük, de a csillagászok rámutattak, hogy a forgástengely nem mozdulatlan, 435 napos ciklusokban folyamatosan mozog, és ezt a kis mozgást felfedezője után Chandler-ingásnak (Chandler-wobble) nevezték el.

A Földrajzi Északi-sark egyben az északi 90°-os szélességi kör.

Ebből a pontból bármerre indul az ember, déli irányba fog haladni. Ez a pont a Jeges-tengeren található, mely ezen a ponton 4087 méter mély. A Föld koordinátáit (szélesség, hosszúság, magasságok) mindenképpen fix pontokhoz kellene rögzíteni, de mivel a kőzetlemezek mozgása, a hegységképződés, a vulkanizmus és az erózió miatt nincs valójában mozdulatlan pont bolygónkon, ezért ez nem lehetséges.

A nemzetközi szervezetek egyelőre a Földrajzi Északi-sarkhoz igazítják a földrajzi koordinátákat, és nem számítják bele ennek elmozdulását.

Az Északi-sarkvidék jelenleg nemzetközi területnek számít, bár Kanada, az Egyesült Államok és Oroszországmár többször megpróbálta sajátjaként elismertetni.

Expedíciók

• William Edward Parry 1827-ben az északi szélesség 82° 45'-ig jut, sokáig ez az "északi rekord".
• Fridtjof Nansen első Fram expedícióján 1895. március 14-én 86° 14'-ig jut el másodmagával, Johansennel. A Fram hajó sodródása során legközelebb a sarkhoz 1895. október 16-án jut, 85° 57'-ig.

• Dr. Frederick Albert Cook bejelentette, hogy 1908-ban elérte a sarkot, de elvitatták bejelentésének valóságtartalmát, mint ahogy később elvitatták tőle a Mount McKinley 1906-os első megmászását is. (Pénzügyi problémák miatt börtönbe került, és attól fogva nem adtak hitelt semmilyen korábbi közlésének. Később, az 1930-as években felülvizsgálták a vele kapcsolatos eljárást és kegyelmet kapott, de soha sem helyezték vissza a földrajzi felfedezők sorába.)

• Az első, általánosan elfogadott Északi-sark elérés az amerikai Robert Peary mérnök-tengerész és alkalmazottja, az afro-amerikai Matthew Henson nevéhez fűződik. Négy inuit segéddel indultak neki az útnak (Ootah, Seegloo, Egingway és Ooqueah) 1909. április 6-án. Peary azt hitte, hogy elérte az Északi-sarkot, de a legújabb kutatások szerint haladási sebessége alapján úgy tűnik, legfeljebb 40 km-re közelítette meg azt.

• 1926-ban megtörtént a sarkpont első vitathatatlan elérése, mely Roald Amundsen norvég felfedező nevéhez köthető, a Norge léghajóval az Északi-sarkon keresztül a Spitzbergákról Alaszkába repült. (Két nappal megelőzte Richard Byrd Északi-sark repülése (Spitzbergák – É-i sark – Spitzbergák) Amundsenét, az É-sark elérését ma sokan vitatják.)

• 1937-1938 "Északi-sark-1" expedíció. Ivan Dmitrijevics Papanyin (vezető), Ernest Krenkel (rádiós), Jevgenyij Fjodorov (geofizikus) és Pjotr Sirsov (tengerbiológus) sarki állomást épített egy sodródó jégtáblán.

• 1952. május 3-án az amerikai légierő alezredese, Joseph O. Fletcher és William P. Benedict főhadnagy repülővel leszálltak a sarkponton. Velük együtt leszállt Albert P. Crary geofizikus, glaciológus.

• 1958. augusztus 3-án egy amerikai tengeralattjáró, a (USS Nautilus (SSN-571)) keresztülhaladt a sarkponton a jég alatt.

• 1959. március 17-én a USS Skate (SSN-578) felszínre emelkedett az Északi-sarkon, áttörve a jégtakarót, így ez az első hadihajó, mely elérte azt.

• 1968. április 19-én Ralph Plaisted először jutott el bizonyítottan légi segítség nélkül a sarkpontig.

• 1977. augusztus 17.: Az Arktika (hajó) nevű szovjet atomjégtörő végrehajtotta az első felszíni hajós sarkpont elérést.

Északi-sark a kultúrában

Hatteras kapitány térképe

• Az angolszász legendák szerint a Mikulás műhelye az Északi-sarkon van.

Magyarok az Északi-sarkon

Bár teljes távon expedícióval még nem jutott el magyar ember az Északi-sarkra, fizetett túrán az utolsó 100-200 kilométert megtéve többen jártak már ott.

• Első magyarként ejtőernyővel Tályak Miklós 1994. április 18-án jutott el a sarkra.
• Másodjára 2004. április 16-án jutott el magyar ember ide. Kovalcsikné Bátori Krisztina és Ács Zoltán.
• 2006. április 20-án Turóczi Gábor negyedik magyarként érte el az Északi-sarkot, és a világon elsőként főzött magyar ételt, paprikás csirkét a föld "csúcsán