Fotó: Profimedia

A növények, az állatok, és az emberek anyagcsere-folyamatai is felgyorsulnak, de ez csak egy a számtalan folyamatból, amely a napsütés hatására indul el.

A napsütés pozitív hatása

A nap melegének hatására az erek kitágulnak, emiatt fokozódik a bőr vérellátása, gyorsabban gyógyulnak a sebek, felgyorsul a salakanyag-eltávolítás, javul a sejtek tápanyagellátása. Az olyan bőrbetegségeknél, mint a pikkelysömör vagy ekcéma, a nyári napsütés kifejezetten pozitív változásokat hozhat. Az ilyenkor termelődő D3-vitamin fokozza az immunrendszer működését, a kalcium felszívódását, segíti a sejtek differenciálódását. A napfény hatására fokozódik a szervezet szerotonin termelése, melynek alacsony szintjét a depresszióra, pánikbetegségre való hajlammal hozzák összefüggésbe. Mivel a fény hatására csökken a melatonin-szint, éberebbek, energikusabbak lehetünk, de a D3-vitamin bőrben történő kiadósabb termelődése is hozzájárul kedélyállapotunk napsütésben érezhető javulásához.

Mi is az az UV?

Kohán József bőrgyógyász-kozmetológus szakorvos a háromféle UV-tartományról, és azok szervezetünkre gyakorolt hatásáról mesélt.
„A nap nemcsak melegíti a bőrt, hanem háromféle sugárzásnak is kiteszi. A közhiedelemmel ellentétben az UV-C tartományú, direkt DNS-károsodást okozó fényt a földi légkör elnyeli, így ezeket felszínen csak mesterségesen lehet előidézni hegesztők, fénymásolót használók ismerik jól, erős csíraölő hatása miatt műtők fertőtlenítésére használják. Csak az űrbe kilépő embereknél szükséges az UV-C elleni védelmet biztosítani. Az UV-B tartományú fény ellen viszont bizonyos mértékben már védekeznünk kell: korábban azért tartották rákkeltőnek, mert ez okozza a bőr viszketését és lehámlását. Ez egyben egyfajta gyulladásos folyamattal is jár, ilyen közegben pedig könnyebben elszaporodhatnak a rákos sejtek. Ugyanakkor az UV-B fény hatására termelődik bőrünkön az immunrendszert erősítő D3-vitamin, amit ha nem mosunk le tusfürdőkkel és szappanokkal, hasznosítani is tudja szervezetünk. Azoknál, akik nem jutnak elegendő D3-vitaminhoz, tizenegyszeres a mellrák, kilencszeres a prosztata- és a vastagbélrák kialakulásának valószínűsége. A bőr legmélyebb tartományába az UV-A sugárzás ér le, ehhez köthetők a melanomás rákbetegségek, illetve a bőr korai elöregedése.” .

Mennyire melegít fel minket a Nap? „Testünk külső szövete, a bőr nagyon sok hatásnak van kitéve, többek között a hőingadozásnak, nyáron az erős napfénynek. Mivel az emberi fehérjék 40 Celsius-fokon kicsapódnak, fontos, hogy vissza tudjuk hűteni szervezetünket erős napsugárzás esetén is. A bőr ugyan lokálisan akár 50 fokra is felmelegedhet, de a belső maghőmérséklet és az izzadás okozta hőveszteség visszahűti a 37 körüli normál állapotra. A verejték a vért és a bőr szöveteit is képes lehűteni, ez létfontosságú, mert például a verejtékmirigyek nélkül született emberek - például ektodermális diszplázia esetén -  élettartama jelentősen rövidebb” - mondta Kohán doktor.

De hogyan is izzadnak az állatok? Miközben a verejtékmirigyek az egész emberi testet behálózzák, a kutyáknál és macskáknál csak a talpon találhatók, ezért esetükben a nyári melegben - főként a testhőmérsékletüket meghaladó, 40-41 Celsius-fokban, jóval gyakoribb a túlhevülés, a hőguta. A ló ennél szerencsésebb, kiválóan képes izzadni, ugyanígy a szarvasmarha is, a kecske és a juh verejtékmirigyei csak szakaszosan működnek. A madarak tollazatuk miatt képtelenek izzadásra, így melegben árnyékba húzódnak, illetve fürdőkkel frissítik fel magukat. A tengerimalacok többszörösen elágazó verejtékmirigy-hálózattal rendelkeznek, de ezek nem termelnek verejtéket, ezért ezek az állatok könnyen kapnak hőgutát. A növények viszont képesek „izzadni”: a Carnegie Intézet Globális Ökológia tanszékének vizsgálata szerint a növények evapotranspirációs (párolgási) folyamatukon keresztül vizet vagy vízgőzt bocsátanak ki, párolgással csökkentve a levelek hőmérsékletét.

A napsugárzás okozta meleg maximumai

A Meteorológiai Világszervezet nyilvántartása szerint a Föld felszínén, a természetes közegben valaha mért legmagasabb hőmérséklet 58 Celsius-fok volt 1922-ben, Líbiában. Ennek ellenére valószínű, hogy ennél jóval magasabb hőmérsékletek is előfordulnak bolygónkon. Egy NASA tanulmány szerint bizonyos forró térségekben nincs rögzítésre alkalmas mérőállomás, így a kutatók  műholdas mérések alapján szerzik az adatokat: 1999-ben az iráni Lut-sivatagban 70  fokos felszíni hőmérsékletet mértek, 2005-ben ugyanitt 70,7 Celsius-fokos talajhőmérsékletet rögzítettek.

Természetesen ez nem keverhető össze az árnyékban, a felszíntől két méter magasan mért léghőmérséklettel, de az ilyen forró talaj, a kutatók szerint, bőven 58 fok feletti melegre utal.

Az ember által elviselhető maximális hőmérséklet felső határa több tényezőtől is függ, de hosszú távon a 45 Celsius-fokos vagy annál magasabb hőmérsékletet nem vagyunk képesek tolerálni. 50 fok felett az emlősök izomzata a hőmerevség miatt szilárddá válik, ez elterjed az egész testben, majd pusztuláshoz vezet.