Megállapodásra jutottak ma hajnalba nyúló megbeszéléseiken az Európai Unió állam-, illetve kormányfői a közösség 2030-ig szóló klíma- és energiastratégiájáról - jelentette be a csúcstalálkozó első napjának végeztével Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke.

Az egyezség értelmében a tagállamok kötelezően, kikényszeríthető módon az 1990-es szinthez képest legalább 40 százalékkal mérséklik szén-dioxid-kibocsátásukat, 27 százalékra növelik a megújuló forrásokból származó energia arányát energiatermelésükben és az előrevetített számításokhoz képest szintén 27 százalékkal javítják az energiafelhasználás hatékonyságát. Így az Európai Unió az elköteleződés pozitív üzenetével jelenhet meg a 2015 végén Párizsban megrendezendő ENSZ-klímacsúcson - közölte Herman Van Rompuy.

Tudatta ugyanakkor, hogy egyes tagállamok kérése az volt, hogy a párizsi klímacsúcs után tekintsék át még egyszer a mostani megállapodást. "De nem fogjuk felhígítani, nem megyünk a mostani vállalásaink alá" - jelentette ki az Európai Tanács elnöke. Az uniónak 2020-ig már van klímavédelmi és energiastratégiára, 2021 pedig Van Rompuy szavai szerint ha nem is a holnap, de a holnapután, a gazdasági szereplőknek pedig kiszámíthatóságra van szükségük, és ezen a téren az Európai Unió állta a szavát, bizonyosságot kínál.

"Nem volt könnyű, egyáltalán nem" - fogalmazott az Európai Tanács elnöke. Van Rompuy arról is beszélt, hogy a stratégia egyik vezérelve a szolidaritás, annak érdekében, hogy az alacsonyabb bevételekkel bíró tagállamok is felzárkózhassanak, valamint, hogy a költséghatékonyságot is szem előtt tartja, és a versenyképesség szempontjait sem hagyja figyelmen kívül.

Ott kell csökkenteni, ahol ez a legolcsóbban megtehető - foglalta össze a belga politikus, aki egy példát is hozott erre.mint mondta:

ha például Dániában már minden épület hőszigetelő duplaüvegű ablakokkal rendelkezik, akkor Dánia, ahelyett, hogy fajlagosan kisebb energia-megtakarítást eredményező triplaüvegezésbe kezd, finanszírozhat ugyanabból a pénzből duplaüvegezést olyan tagállamokban, ahol arra szükség van, mert az uniós szinten nagyobb hatékonyságnövekedést eredményez, Dánia pedig elkönyvelheti, hogy megtette a magáét.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke örömének adott hangot, hogy az Európai Tanács végül elfogadta, amit a bizottság januárban javasolt. Ez jó hír a klímaváltozás elleni küzdelemben - vélekedett a bizottság elnöke, aki szerint nincs a világon még egy ilyen nagyratörő energiastratégia. "Akkor sokan azt mondták, ez rossz terv rossz időpontban. De bebizonyosodott, hogy a kétkedők tévedtek" - hangsúlyozta Barroso.

A portugál politikus az összeköttetéseket létfontosságúnak nevezte az egységes energiapiac szempontjából. Mindkét politikus kitért az ebola elleni fellépésre is.

Van Rompuy megerősítette, hogy Hrisztosz Sztilianidisz leendő humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztos lesz az EU ebola elleni erőfeszítéseinek koordinátora, valamint, hogy a témáról még pénteken is lesz szó az állam-, illetve kormányfők tanácskozásán. Barroso szerint a járványt még közel sem sikerül megfékezni, és nagyobb erőfeszítésekre van szükség. (MTI)

Megjelent az Európai Tanács (2014. október 23–24.), Következtetések - A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret című dokumentum magyarul.

Ime: 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret (143 KB pdf.)

2014. október 23–24-én az EU vezetői Brüsszelben találkoznak, hogy megállapodjanak az EU 2030-ig szóló klíma- és energiacéljairól. A megújulók – véget ér Európa sikertörténete?

Európa szén-dioxid-kibocsátásának mintegy 80 százalékáért az energiaszektor felelős, így konkrét energiastratégiákra van szükség, amelyek segítségével áttérhetünk a szennyező fosszilis energiaforrásokról és atomenergiáról a tiszta, megújuló energiaforrásokra.

Csupán az ambiciózus, kötelező érvényű célok segíthetnek abban, hogy legyőzzük a klímaváltozást, és hogy növeljük az innovációt, a foglalkoztatást, valamint az energiafüggetlenséget.