Ugyan már évszázadokkal korábban is voltak hasonló időszakok, de akkor azok természetes okokra voltak visszavezethetőek.
Példa nélküli szárazságok várhatóak délnyugaton és a
Központi-síkságon 2050 után, melyek tartósak is maradnak a globális
felmelegedés miatt - derül ki egy, a Science Advances című szaklapban
megjelent tanulmányból. "A 21. század vége felé szinte minden év száraz
lesz ahhoz képest, amit normálisnak gondolunk. Fel kell készülnünk egy
sokkal szárazabb jövőre Észak-Amerika nyugati részén" - mondta Benjamin
Cook, a NASA atmoszférakutatója, a tanulmány vezető szerzője.
Több
mint 80 százalék az esély arra, hogy az Egyesült Államok középső és
nyugati területét 35 évig vagy hosszabb ideig tartó "megaszárazság"
sújtja az évszázad során - fejtette ki Toby Ault, a Cornell Egyetem
munkatársa, hozzátéve: délnyugaton a víz még értékesebbé válik, mint
most. A "megaszárazság" olyan aszályos időszak, amely néhány év helyett
évtizedekig tart. Az 1930-as évek Dust Bowl névre keresztelt időszaka,
amelyet hatalmas porviharok jellemeztek, több mint 35 évig tartott
Észak-Amerikában - emlékeztetett Ault
A
kutatás a folyamatosan növekvő mértékű szén-dioxid-kibocsátáson és 17
különböző számítógépes modellen lefuttatott összetett szimulációkon
alapult, ezek végeredménye jórészt megegyezett. Cook kifejtette: fák
évgyűrűiből és egyéb adatokból arra lehet következtetni, hogy a
délnyugati területeken és a Központi-síkságon az 1100-as és 1200-as
években is jelentkezett évtizedekig tartó szárazság, de ezek természetes
okokra, nem pedig a klímaváltozásra vezethetők vissza, mint a jövőben
várható "megaszárazságok".
A változás miatt délnyugaton kevesebb
lesz az eső, de mindkét terület számára a legnagyobb problémát a hőség
jelenti majd, amely növeli a párolgást és kiszárítja a termőtalajt. Az
eredmény pedig ördögi kör: a levegő még szárazabb és még melegebb lesz -
véli a kutató.
Fotó: NASA
Kommentáld!